Románia rendkívüli intézkedéseket vezetett be a csernavodai atomerőmű működésének fenntartása érdekében, miután a Duna alacsony vízszintje veszélyezteti a hűtőrendszerek vízellátását. A beavatkozások sorában egy Duna-parti szikla felrobbantása is szerepel, melynek célja a folyóvíz átirányítása az erőmű felé. A hadsereg bevonásával zajló munkálatok a nemzeti energiaellátás stabilitását hivatottak biztosítani.
Vasárnap tesztrobbantásokat hajtott végre a Román Haditengerészet a Duna jobb partján, a Pârjoaia sziklánál. Ez a gránitképződmény ott található, ahol a Duna két ágra, a Bala-ágra és az Ostrovi-ágra (Öreg-Duna) oszlik. A robbantás célja, hogy nagyobb vízmennyiséget tereljenek az Öreg-Duna felé, és onnan a csernavodai atomerőműhöz.
A robbantás mellett további sürgősségi beavatkozások is zajlanak a térségben. A Bala-ág részleges elzárására négy, egyenként mintegy 70 méter hosszú és 3 méter magas uszályt töltenek meg kővel, majd süllyesztenek el. Ezek a víz alatti küszöbök csökkentik a Bala-ágba folyó vízmennyiséget, így több víz jut az Öreg-Dunába.
Ezzel párhuzamosan az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság egy méterrel mélyíti az Öreg-Duna medrét. Továbbá, a csernavodai reaktorok hűtőmedencéjéhez vezető csatornát is megtisztítják az optimális vízellátás érdekében. A román kormány 7 millió lejt különített el a tartalékalapból ezen munkálatok finanszírozására.
A csernavodai atomerőmű Románia villamosenergia-fogyasztásának közel 20 százalékát fedezi, így kulcsfontosságú az ország energiaellátásában. Az 1-es blokkot már kedden leállították és leválasztották a hálózatról az alacsony vízszint miatt. A 2-es reaktor működését egyelőre fenntartják, azonban a Duna vízszintje Csernavoda térségében naponta 2-3 centimétert csökken.
A Román Vízügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese, Sorin Rîndașu figyelmeztetett, hogy a 2-es reaktor a jelenlegi körülmények között mindössze négy-öt napig képes üzemelni. Azonnali intézkedésekre van szükség a további vízszintcsökkenés megállításához. Bár a Felső-Dunán, Ausztriában esők voltak, és a csapadék növelte a folyó vízszintjét, ez az árhullám csak mintegy tizenkét nap múlva érheti el Csernavodát.
Az atomerőmű két blokkjának egyidejű kiesése több mint 1400 MW termelőkapacitás elvesztését jelentené az országos hálózat számára. Ez jelentős terhelést róna a romániai energiarendszerre. Az ügyvivő kormányfő, Ilie Bolojan pénteken országos energetikai válsághelyzetet hirdetett augusztusra a villamosenergia-termelés csökkenése miatt.
A kormány felszólította az összes romániai erőművet a maximális teljesítményen való üzemelésre. Emellett az Országos Energiaszabályozó Hatóság és a Transelectrica sürgősségi eljárással hálózatra kapcsolja a már elkészült, de még engedélyre váró naperőműveket, szélerőműveket és tárolókapacitásokat. A helyi lakosság aggodalma is megfogalmazódott a beavatkozások kapcsán.
Valentin Coman újságíró felhívta a figyelmet, hogy Pârjoaia faluban hiányzik az ivóvízhálózat, és a helyiek a kutak vízhozamától függenek. Aggodalmát fejezte ki a robbantás lehetséges hatásai miatt a dobrudzsai kulturális örökség részét képező helyi templomra is.
A munkálatok hatása az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság képviselője szerint leghamarabb a következő hét közepén lesz érezhető. A sürgősségi intézkedések mellett a kormány fontolóra veszi a Bala-ág elágazási térségének környezeti helyreállítását célzó, 150 millió eurós projekt felújítását is. Ez a beruházás a csernavodai atomerőmű tervezett 3-as és 4-es reaktorainak jövőbeli építése szempontjából is releváns.
A kormányfő önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérte a lakosságot és a közintézményeket, különösen az esti órákban. A legnagyobb ipari fogyasztókat már értesítették a helyzetről, és hétfőn egyeztetnek velük a termelés esetleges korlátozásáról. Iași volt az első nagyváros, amely a felhívásra reagálva döntött a közvilágítás éjszakai korlátozásáról.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása