Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, aki a Gyulaházáról indulva jutott el a világűrbe, idén ünnepli 77. születésnapját. Életútja a futballpályák melletti gyermekkori álmoktól a vadászpilóta karrieren át egészen a Föld körüli pályáig vezetett, egyedülálló fejezetet írva a magyar történelembe. Az Interkozmosz program keretében végrehajtott űrrepülése nem csupán személyes teljesítmény volt, hanem a magyar tudomány és technika nemzetközi bemutatkozása is.
Az űrutazás 1980. május 26-án vette kezdetét, amikor a Szojuz–36 űrhajó Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalan kutatóűrhajóssal a fedélzetén elindult a Bajkonuri Kozmodromból. Az indítás pillanatában Farkas Bertalan pulzusa mindössze 74 volt, ami kiváló idegállapotára és felkészültségére utalt. Az űrhajó sikeresen dokkolt a Szaljut–6 űrállomáson, ahol kezdetét vette a nyolcnapos, intenzív tudományos munka.
Farkas Bertalan küldetése során számos fizikai, orvosi és anyagtudományi kísérletet végzett el, melyeket a magyar tudományos élet képviselői dolgoztak ki. Kiemelkedő jelentőségű volt a magyar fejlesztésű Pille dózismérő műszer, amely lehetővé tette a legénységet ért sugárterhelés azonnali leolvasását az űrállomáson. A Pille később nemzetközileg is elismertté vált, továbbfejlesztett változatait az amerikai űrrepülőgépeken és a Nemzetközi Űrállomáson is alkalmazták.
A szigorú tudományos program mellett jutott idő a személyes pillanatokra és a magyar kultúra képviseletére is. Farkas Bertalan magyar ételeket, például kalocsai libamájat, disznósajtot és egy speciális túródesszertet vitt magával az űrbe, melyeket szovjet társai is megkóstoltak. A küldetés egyik legemlékezetesebb mozzanata az volt, amikor a Tv-macit is magával vitte a súlytalanságba, hogy esti mesét olvasson fel a magyar gyerekeknek. Az űrrepülés azonban komoly fizikai kihívásokat is tartogatott. A súlytalanság első napjaiban az űrhajósok szervezete nehezen alkalmazkodott, ami fejnyomást és „űrbetegséget” okozott. Farkas Bertalan testmagassága is megnőtt csaknem négy centiméterrel a gerincoszlop terhelésének megszűnése miatt, ami a landoláskor nehézséget okozott a számára készített ülésben. 1980. június 3-án Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov sikeresen földet ért Kazahsztánban.
Farkas Bertalan Gyulaházán született, és gyermekkorában a futballért rajongott. A repülés iránti szenvedélye a Nyíregyházi Repülőklubban kezdődött, ahol először ült repülőgépbe. Később kiváló vadászpilótaként szolgált Pápán, ahol életét gyökeresen megváltoztatta az Interkozmosz program. Ez a szovjet kezdeményezés lehetőséget biztosított a baráti országok pilótáinak a világűr elérésére.
A programba való bekerülés szigorú orvosi és fizikai szűréseket igényelt, melyeken számos magyar jelölt indult. Végül két pilóta maradt versenyben: Farkas Bertalan és Magyari Béla. A Moszkva melletti Csillagvárosban eltöltött hónapok során mindketten rendkívüli teljesítményt nyújtottak. Centrifugatesztek, többnapos izolációs gyakorlatok és szimulációk terhelték testüket és elméjüket a végletekig.
Bár a döntéshozók Farkas Bertalant választották az első számú űrhajósnak, Magyari Béla pedig a tartalék szerepét kapta, a két pilóta között szoros, életre szóló barátság alakult ki. Ez a felkészülési időszak alapozta meg Farkas Bertalan történelmi űrrepülését, amely Magyarország számára is új távlatokat nyitott.
Farkas Bertalan űrrepülése kiemelkedő jelentőségű a magyar történelemben, hiszen ő lett az első magyar állampolgár, aki a világűrbe jutott. Ez az esemény nem csupán egy egyéni diadal volt, hanem a magyar tudományos és technológiai képességek nemzetközi szintű elismerését is jelentette. Az általa végrehajtott kísérletek, különösen a Pille dózismérő sikere, bizonyították a magyar kutatók innovációs erejét.
A Pille műszer nemzetközi karrierje, amely az amerikai űrrepülőgépeken és a Nemzetközi Űrállomáson való alkalmazásig jutott, máig érvényes bizonyítéka a magyar mérnöki tudásnak. Az űrrepülés során bemutatott kulturális elemek, mint a magyar ételek vagy a Tv-maci felolvasás, erősítették a nemzeti identitást és a küldetés népszerűségét a hazai közönség körében.
Farkas Bertalan hazatérése után hősként ünnepelték, és megkapta a Magyar Népköztársaság Hőse címet, ami rávilágít az esemény társadalmi és politikai súlyára. Az űrrepülés inspirációt jelentett generációk számára, és hozzájárult a tudomány és a technika iránti érdeklődés felkeltéséhez Magyarországon.
Farkas Bertalan történelmi űrrepülése örökre beírta magát a magyar és a nemzetközi űrkutatás nagykönyvébe. Bár azóta a magyar űrhajózás újabb mérföldkövekhez érkezett, az ő úttörő szerepe megkérdőjelezhetetlen és máig az élen marad. Az első magyar űrhajósként elért teljesítménye alapvető hivatkozási ponttá vált a hazai űrtevékenységben.
A 77. születésnap alkalmából nem csupán egy kivételes életutat és egy embert ünnepelünk, hanem a magyar tudomány és repülés egyik legnagyobb diadalát is. Farkas Bertalan példája továbbra is inspirációt nyújt, emlékeztetve arra, hogy a kitartás és a tudományos elhivatottság milyen rendkívüli eredményekhez vezethet. Az űrrepülés öröksége, beleértve a Pille dózismérő folyamatos fejlesztését és alkalmazását, bizonyítja a küldetés tartós hatását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása