A Magyar Honvédségbe való visszatérés lehetőségeiről tartottak tájékoztatót szombaton a Bálna Honvédelmi Központban, amelyen több mint 270 korábbi katona vett részt. Az eseményt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint azoknak a korábbi szolgálati személyeknek szervezték, akiket 2023-ban a „fiatalítás” program keretében bocsátottak el a honvédségtől, valamint azoknak, akik a koronavírus elleni védőoltás fel nem vétele miatt veszítették el jogviszonyukat, de most ismét szolgálatba állnának.
A honvédelmi miniszter a tájékoztatót követően újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy a honvédségnek és Magyarországnak egyaránt szüksége van ezekre az emberekre. Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, hogy a visszatérni szándékozó katonák tudása, tapasztalata és hazaszeretete rendkívül fontos a szervezet számára. A tájékoztató során az érdeklődők részletes információkat kaptak arról az eljárásrendről, amely alapján az eltávolított katonák ismét csatlakozhatnak a Magyar Honvédség kötelékébe.
A miniszter elmondása szerint ezzel a tájékoztatóval hivatalosan is megkezdődhet a visszavétel folyamata. Az eljárás során az érdeklődők az utolsó rendfokozatukkal és az utolsó illetményükkel állhatnak újra szolgálatba. Fontos részlet, hogy a visszatérők nem feltétlenül az utolsó beosztásukba kerülnek majd vissza, ami rugalmasságot biztosít a honvédség számára a megfelelő pozíciók betöltésében.
A jelentkezési folyamat megkönnyítése érdekében a honvédség egy online felületet hoz létre, ahol a volt katonák elindíthatják a visszatérési eljárást. A rendszer gyors reagálást ígér: a honvédség öt napon belül visszajelez a jelentkezőknek, és tájékoztatja őket a felajánlott beosztásokról. A visszatérő katonák számára nem írnak elő próbaidőt, és elegendő időt biztosítanak számukra az egészségügyi és fizikai alkalmassági követelmények teljesítésére, ezzel is segítve az újbóli beilleszkedést a szolgálatba.
A koronavírus elleni védőoltás fel nem vétele miatt elbocsátott katonák visszavételével kapcsolatos kérdésre válaszolva Ruszin-Szendi Romulusz kifejtette, hogy vezérkari főnökként ma sem döntene másként, mint korábban, amennyiben az orvosok és katonaorvosok egyértelműen az oltást javasolják a pandémia megelőzésére. Ezt a döntést akkor is katonai indokok támasztották alá.
A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy nem értett egyet az akkori politikai vezetés azon döntésével, amely megtiltotta ezeknek a katonáknak a másodállás vállalását. Miniszterként ezért úgy határozott, hogy az oltás miatt elbocsátottakat is visszavárják a honvédségbe. Azt, hogy közülük ki dolgozik majd egyenruhásként és ki civilként, a vezérkari főnök hatáskörébe tartozik eldönteni.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása