Az elmúlt napokban számos valótlan állítás kapott nyilvánosságot az interneten, amelyek alkalmasak a lakosság megtévesztésére a Duna alacsony vízállásával kapcsolatban. Ezekre a spekulációkra reagálva az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szombaton közleményt adott ki, amelyben tételesen cáfolta a leggyakoribb tévhiteket és tisztázta a helyzetet.
Az egyik ilyen tévhit szerint a Duna felső szakaszán bőven van víz, és csak Magyarországon történik valamilyen hiba a vízgazdálkodásban. A másik széles körben elterjedt, ám téves állítás az, hogy a felvízi országok, mint Ausztria vagy Szlovákia, szándékosan visszatartják a Duna vizét, ezzel okozva a hazai vízhiányt.
Az OVF hangsúlyozta, hogy ezekkel a téves állításokkal szemben az a tény áll, hogy a Duna egy nemzetközi vízfolyás, amelynek vízkészletével egyetlen állam sem rendelkezhet korlátlanul. A Duna vízkészletének használatát egy többszintű szabályozási rendszer határozza meg, amely magában foglalja a nemzetközi egyezményeket, az Európai Unió jogszabályait, a kétoldalú államközi megállapodásokat, valamint a nemzeti vízgazdálkodási előírásokat. Ez a komplex jogi keret biztosítja, hogy a folyó vizét ne lehessen önkényesen visszatartani vagy elterelni.
A vízügyi hatóság magyarázata szerint a Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul bocsátják tovább az alvízi szakaszokra. A jelenlegi rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka nem a vízlépcsők tartós vízvisszatartása, hanem jellemzően a Duna teljes vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam. Jelenleg a természetes vízhozam is alacsonyabb minden korábbi mért értéknél.
Bár a vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, tartósan nem tudják visszatartani a Duna teljes vízkészletét. Példaként említették, hogy Ausztriában 12 duzzasztó működik, de ezek is csak rövid távú megoldást nyújtanak a vízszint szabályozására. Magyarországon a Dunán nem is működik olyan vízlépcső, amely nagyvízi időszakokban lehetőséget biztosítana a víz felhalmozására. Ez azt jelenti, hogy a hazai Duna-szakasz vízjárása közvetlenül ki van téve a természetes vízhozam alakulásának, és jelentősen befolyásolja a vízgyűjtő területén hulló csapadék mennyisége.
Az interneten terjedő teóriákra Magyar Péter miniszterelnök is reagált szombati, rendkívüli bejelentésében. Elmondta, hogy a magyar kormány folyamatosan egyeztet a szlovák és osztrák vízügyi hatóságokkal, és álhírnek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a két szomszédos ország csökkentené a Magyarország felé érkező dunai vízmennyiséget. Ezzel a nyilatkozattal is megerősítette az OVF álláspontját, miszerint a vízhiány okai természeti jellegűek, és nem a felvízi országok szándékos beavatkozásából erednek.
A vízügyi hatóság és a miniszterelnök nyilatkozatai egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy a Duna alacsony vízállása komplex, természeti okokra vezethető vissza, és a közösségi médiában terjedő, alaptalan híresztelések félrevezetőek lehetnek.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása