A jemeni húszi lázadók szombaton határozottan cáfolták azokat a sajtóhíreket, melyek szerint díjat vetnének ki a Vörös-tengeren áthaladó hajókra. A Humanitárius Műveletek Koordinációs Központja (HOCC), mely az Irán-barát, Jemen egy részét ellenőrzésük alatt tartó húszi mozgalomhoz köthető, hivatalos közleményben reagált a nemzetközi médiában felmerült állításokra. A központ hangsúlyozta, hogy a térségben található, rendkívül fontos Báb el-Mandeb szoroson keresztül történő áthaladás továbbra is teljesen díjtalan marad a nemzetközi hajózás számára, ezzel is garantálva a globális kereskedelem zavartalanságát.
A HOCC nem csupán cáfolta a díjak bevezetésének szándékát, hanem egyúttal egy egyértelmű figyelmeztetést is adott ki az áthaladó hajók üzemeltetői részére. A közleményben nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy semmilyen magánszemélynek vagy jogi entitásnak ne fizessenek díjat, amennyiben az az áthaladásért cserébe pénzt kérne. Ez az intézkedés a nemzetközi hajózás biztonságát és a tengeri útvonalak integritását hivatott megőrizni, megelőzve ezzel a potenciális visszaéléseket és a hajózási vállalatok megkárosítását egy olyan régióban, amely már így is számos geopolitikai feszültségtől terhelt.
A húszi központ nyilatkozata néhány nappal azt követően látott napvilágot, hogy a Reuters hírügynökség regionális forrásokra hivatkozva jelentést tett közzé. Ebben a jelentésben a hírügynökség arról számolt be, hogy a húszik – nem sokkal azután, hogy bejelentették, tengeri blokád alá vonják Szaúd-Arábiát – áthaladási díj kivetését fontolgatják a Vörös-tengeren. A Reuters értesülései tehát egy olyan szándékra utaltak, amely jelentős mértékben befolyásolhatta volna a globális kereskedelmi útvonalak működését és a hajózási költségeket, potenciálisan újabb feszültségeket generálva a Közel-Keleten és a nemzetközi színtéren. A Szaúd-Arábia elleni tengeri blokád bejelentése önmagában is komoly aggodalmakat váltott ki, hiszen az ilyen jellegű intézkedések súlyosan érinthetik a nemzetközi kereskedelmet és az energiaellátást.
Érdemes megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, hogy felmerül a húszik részéről a hajózási díjak szedésének lehetősége, vagy annak vádja. Az ENSZ 2024-es szakértői jelentése szerint korábban is felmerült, hogy a húszik a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben közlekedő egyes hajóktól a biztonságos áthaladás fejében díjat szedtek. Ezek a korábbi állítólagos gyakorlatok, amennyiben valósak voltak, komoly aggodalmakat vetettek fel a nemzetközi közösségben a hajózás szabadságával és biztonságával kapcsolatban, és rávilágítottak a térségben uralkodó bizonytalanságra.
A nem ellenőrzött becslések szerint a korábbi díjszedési gyakorlatból a húszik havonta akár 180 millió dollár bevételre is szert tehettek. Ez az összeg, ha pontosnak bizonyul, rendkívül jelentős anyagi forrást jelenthetett a csoport számára, és rávilágít arra, hogy a tengeri útvonalak ellenőrzése milyen gazdasági potenciállal bír a térségben. Az ilyen mértékű bevételek lehetősége magyarázhatja a mostani híresztelések és a húszi cáfolat körüli feszültséget, valamint a nemzetközi aggodalmakat a húszik regionális befolyása miatt.
A Vörös-tenger déli részén elhelyezkedő Báb el-Mandeb szoros a nemzetközi hajózás egyik legfontosabb útvonala. Ez a szűk tengerszoros köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel és az Arab-tengerről az Indiai-óceánnal, ezáltal kulcsfontosságú kapuként szolgál az Európa, Ázsia és Afrika közötti tengeri kereskedelemben. A globális olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának jelentős része, valamint az Európa és Ázsia közötti konténerforgalom nagy része ezen az útvonalon halad át, ami kiemelt stratégiai jelentőséget kölcsönöz a szorosnak.
A szoros stratégiai szerepe azonban még inkább felértékelődött a Hormuzi-szorosnál kialakult válság nyomán. A Hormuzi-szoros, amely a Perzsa-öblöt köti össze az Ománi-öböllel, szintén létfontosságú az olajszállítás szempontjából, és az ottani feszültségek, illetve esetleges fennakadások esetén a Báb el-Mandeb alternatív útvonalként még nagyobb jelentőséggel bír. Ez a kettős stratégiai fontosság teszi a Vörös-tenger déli részét és a Báb el-Mandeb szorost kiemelt geopolitikai jelentőségű területté, ahol a hajózás zavartalansága globális gazdasági és biztonsági érdek. Bármilyen, a hajóforgalmat érintő intézkedés, legyen az díj kivetése vagy blokád, azonnal nemzetközi visszhangot vált ki, és komoly hatással lehet a világpiacokra.
A húszik mostani cáfolata tehát megnyugtató lehet a nemzetközi hajózási iparág számára, legalábbis rövid távon. Ugyanakkor a korábbi díjszedési kísérletekről szóló ENSZ-jelentés, valamint a Reuters értesülései azt mutatják, hogy a térségben továbbra is fennáll a kockázata annak, hogy a hajózás biztonságát és költségeit befolyásoló intézkedések merülhetnek fel. A nemzetközi közösség és a hajózási vállalatok ébersége továbbra is indokolt a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben zajló eseményekkel kapcsolatban, figyelemmel kísérve a regionális fejleményeket és azok globális hatásait.
Forrás: Magyar Hírlap
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása