Dél-Amerika egyik legnagyobb őslakos népe, a chilei mapucsék az utóbbi évtizedek legnehezebb időszakán mennek keresztül. Az ősi földjeik visszaszerzéséért folytatott küzdelmük során szabotázsakciókat, területfoglalásokat hajtanak végre, és rendszeresen összecsapnak a rendőrséggel. A konfliktus mélyülését jelzi, hogy a mapucse közösségek egy része elszántan ellenáll, kijelentve, hogy nem adják meg magukat.
A tavaly decemberi elnökválasztáson a szélsőjobboldalinak tartott José Antonio Kast került hatalomra Chilében, aki keményebb eszközökkel kívánja rendezni az őslakos közösségek helyzetét. Kast elnök a rend helyreállítását ígéri az ország déli részén húzódó, évtizedes konfliktusban. Ez a helyzet generációs különbségeket is mutat, mivel míg egyesek továbbra is a fegyveres ellenállásban hisznek, a fiatalabb nemzedékek egyre inkább a békés megoldások, mint az egyetemi tanulmányok, bírósági eljárások és környezetvédelmi kampányok felé fordulnak.
Az új chilei elnök, José Antonio Kast hivatalba lépése óta nem említett párbeszédet a mapucsékkel, ehelyett a rend helyreállítását ígéri. Jelezte, hogy erőszak esetén keményebb fellépésre is kész. Ennek jegyében 2022 óta rendkívüli állapot van érvényben Chile déli részének jelentős felében, amit már több alkalommal meghosszabbítottak.
A rendkívüli állapot keretében a kormány katonákat és páncélos járműveket vezényelt a térségbe, főként járőrözésre és a hatóságok támogatására. Májusban nagyszabású rendőrségi razziákat tartottak Temucuicuiban, a mapucse ellenállás egyik központjában, ahol öt aktivistát, köztük Jorge Huenchullant, a közösség egyik szóvivőjét is őrizetbe vették. Jaime Huenchullan, Jorge testvére szerint a fokozódó militarizáció csak növeli az elégedetlenséget, és már a gyerekek is arról győződnek meg, hogy népüknek harcolnia kell.
Az őslakos csoportok összesítése szerint a mapucsék mintegy 150 ezer hektárt tartanak felügyeletük alatt a déli régióban. Egy helyi szövetség tanulmánya szerint 12 700 hektárra a rendőrség és az állami hatóságok nem tudnak belépni. A Fundo Pidenco nevű dombos terület, amely eredetileg egy erdőgazdálkodási vállalaté volt, 2016 óta mapucse irányítás alatt áll, és azóta jelentős átalakuláson ment keresztül, ahol a közösség igyekszik helyreállítani a földet és hagyományos életmódjukat.
A mapucsék Chile legnagyobb őslakos népcsoportja, mintegy 1,6 millióan vannak, ami a teljes népesség 9 százalékát teszi ki. Az amerikai kontinensen ők az egyetlenek, akik évszázadokig tartó ellenállás után függetlenségi szerződést kötöttek Spanyolországgal, és területeik jelentős része a 19. század végéig chilei ellenőrzésen kívül maradt. Ma azonban már mindössze 5 százalékát felügyelik ősi földjeiknek, és a régió a bőséges természeti erőforrások ellenére is Chile egyik legszegényebb területének számít.
A területeik elvesztésének üteme különösen az 1973 és 1990 közötti Augusto Pinochet-diktatúra idején gyorsult fel, amikor az állam hatalmas mapucse területeket ruházott át erdészeti vállalatokra. A szocialista Salvador Allende elnöksége alatt bevezetett, mapucséknak kedvező földreformot nagyrészt visszavonták. 1974 és 1994 között közel 1,7 millió hektárt ültettek be eukaliptusszal és fenyőkkel, mely földek jelentős része korábban a mapucséké volt.
Az őslakos közösség egy része állami támogatással földvásárlásokba kezdett, mások azonban területfoglalással próbálják visszaszerezni földjeiket. Sok mapucse közösség igyekszik megőrizni nyelvét, kultúráját és hagyományos életmódját, miközben ellenállást tanúsít. A mapucse aktivisták felgyújtják az erdőgazdálkodó vállalatok járműveit, raktárait és irodáit, valamint támadják a nagyobb földtulajdonosokhoz tartozó épületeket és termőföldeket.
A legjelentősebb mapucse militáns szervezet a Coordinadora Arauco-Malleco (CAM), amely a területek „méterről méterre” való visszaszerzését és egy független mapucse állam, Wallmapu létrehozását tűzte ki célul. A CAM tagjai állításuk szerint kizárólag vállalatok tulajdonát veszik célba, nem átlagembereket. Az elmúlt 30 évben a biztonsági erők, a földtulajdonosok és az aktivisták közötti összecsapásoknak közel 40 halálos áldozatuk volt.
A mapucse konfliktus Chile stabilitását és emberi jogi helyzetét is befolyásolja. Az őslakos vezetők az egyre szigorúbb büntetőeljárásokat és börtönbüntetéseket politikai üldözésnek tekintik. Hector Llaitul, a CAM alapítója például 23 éves börtönbüntetését tölti hatóságok elleni támadások, faanyaglopás és erőszakos földfoglalás miatt, melyből 15 évet erőszakra uszításért kapott.
Llaitul ügyvédje szerint a vádemelések a mapucse ellenállás elfojtására irányuló átfogó stratégia részei, céljuk a büntetés és megtorlás, nem pedig az átnevelés. Az állami hatóságok viszont az ítéletet fontos lépésnek tartják a déli régióban tapasztalható erőszak visszaszorításában. A belügyminisztérium nem reagált a megtorlással és politikai üldözéssel kapcsolatos kérdésekre.
A konfliktusban megmutatkozó generációs különbségek is kiemelik a helyzet komplexitását. Míg az idősebb generációk egy része a közvetlen ellenállást választja, a fiatalabbak inkább a jogi és politikai utakat keresik. Ez a kettősség a mapucse közösségen belül is feszültségeket okozhat, de egyúttal a probléma megoldására irányuló sokszínű megközelítéseket is mutat.
A chilei kormány és a mapucse közösségek közötti feszültség várhatóan fennmarad, különösen az új elnök, José Antonio Kast keményebb retorikája és fellépése miatt. Az előző elnök, Gabriel Boric párbeszédre irányuló kezdeti ígéretei kudarcba fulladtak, miután biztonsági miniszterét fegyverrel űzték el a régióból, ami a rendkívüli állapot bevezetéséhez és meghosszabbításához vezetett.
A Fundo Pidenco példája azonban azt mutatja, hogy a mapucsék elszántak ősi földjeik visszaszerzésében és revitalizálásában. Orfelina Alcaman, az egyik szóvivő szerint a területet „meggyógyították” és újra életre keltették, és nem kérnek semmit ajándékba, csak a földet, hogy mapucseként élhessenek, fejlődhessenek, és saját gazdaságukat építhessék, szabadon és méltósággal. A militarizáció fokozódása és a büntetőeljárások azonban tovább mélyíthetik az elégedetlenséget és az ellenállást, nehezítve a békés megoldás esélyeit.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása