A Duna vízállásával kapcsolatos, a lakosságot megtévesztő pletykákra reagált az Élő Környezetért Felelős Minisztérium. A tárca közleményben tisztázta a folyó aktuális helyzetét és az alacsony vízszint okait, eloszlatva a valótlan állításokat. A minisztérium hangsúlyozta a tények fontosságát a közvélemény pontos tájékoztatása érdekében, különös tekintettel a folyó nemzetközi jellegére és a vízgazdálkodás összetett szabályozására.
Az elmúlt napokban több, a valóságtól elrugaszkodott állítás látott napvilágot a Duna vízszintjével kapcsolatban, amelyek alkalmasak voltak a lakosság megtévesztésére. Az egyik elterjedt tévhit szerint a folyó felső szakaszain még bőséges a vízellátás, miközben a magyarországi részen szinte kiszárad, és negatív rekordokat dönt meg a vízállás. Ezt a jelenséget egyes vélemények a hazai vízgazdálkodás hibájaként értelmezték, felelősséget tulajdonítva a kormánynak a kialakult helyzetért. Egy másik gyakran hangoztatott feltételezés szerint a felvízi országok szándékosan visszatartják a Duna vizét, ezzel okozva a magyarországi vízhiányt és az extrém alacsony vízszinteket. A minisztérium közleménye egyértelműen cáfolta ezeket a felvetéseket, rámutatva a Duna nemzetközi státuszára és a vízkészlet feletti önkényes rendelkezés lehetetlenségére.
A Duna nemzetközi vízfolyás, amelynek vízhasználatát többszintű szabályozás határozza meg. Ezt a keretet nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú megállapodások és nemzeti vízgazdálkodási előírások alkotják. Ennek megfelelően a Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben engedik tovább, ami azt jelenti, hogy a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlan formában juttatják el az alvízi szakaszokra. Bár a vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani. Hosszabb távon a beérkező természetes vízhozamot tovább kell engedniük, miközben a létesítmények üzemeltetésének is meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályoknak. Ausztriában tizenkét duzzasztó működik a Dunán, amelyek ugyan lehetővé teszik a rövid távú vízgazdálkodási korrekciókat, de alapjaiban nem képesek kezelni a klímaváltozás okozta jelentős ingadozásokat és hosszú távú vízhiányt.
A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka a Duna teljes vízgyűjtő területén kialakult jelentős csapadékhiány és az ebből fakadó alacsony természetes vízhozam. Ez a természeti jelenség, nem pedig a vízlépcsők feltételezett vízvisszatartó hatása, vezetett a jelenlegi kritikus helyzethez. Magyarországon a Duna szakaszán nem üzemel olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban a vízkészlet felhalmozására, majd az azt követő szabályozott vízpótlásra. Ennek közvetlen következményeként a hazai Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a rendkívül alacsony természetes vízhozam alakulását. Ez a tény magyarázza a jelenleg is tapasztalható, rekordalacsony vízállások kialakulását, és rávilágít a magyarországi szakasz fokozott sérülékenységére a csapadékhiányos időszakokban. A minisztérium közleménye tehát egyértelműen cáfolja a vízvisszatartással vagy a hazai vízgazdálkodás hibájával kapcsolatos alaptalan feltételezéseket, a valós okokat a természeti folyamatokban jelölve meg.
A jelenlegi helyzet rávilágít a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hosszan tartó csapadékhiány, közvetlen és jelentős hatására a folyók vízjárására. Mivel a Duna egy nemzetközi vízfolyás, és a vízlépcsők működését szigorú nemzetközi és hazai szabályok korlátozzák, a megoldás a természeti folyamatok mélyebb megértésében és a hosszú távú alkalmazkodási stratégiák kidolgozásában rejlik. A minisztérium közleménye hozzájárul a pontos tájékoztatáshoz és a tévhitek eloszlatásához, segítve a lakosságot a helyzet valós okainak megértésében. Fontos, hogy a jövőben is objektív és tényeken alapuló információk alapján történjen a tájékoztatás, elkerülve a félrevezető állításokat és a felesleges pánikkeltést.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása