Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közleményben reagált a Duna vízállásával és a vízellátással kapcsolatos, a lakosság körében terjedő valótlan állításokra. A tárca célja a megtévesztő információk eloszlatása és a valós helyzet bemutatása volt. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízállás elsődleges oka a vízgyűjtő területén tapasztalható csapadékhiány, nem pedig emberi beavatkozás.
A jelenlegi helyzetben a természetes vízhozam minden korábban mért értéknél alacsonyabb, ami történelmi léptékű kisvízi állapotokhoz vezet a hazai Duna-szakaszon. A tájékoztatás kitért a nemzetközi szabályozásokra és a vízlépcsők működésére is, tisztázva a folyó kezelésével kapcsolatos félreértéseket.
Az elmúlt napokban több tévhit is napvilágot látott a Duna vízállásával kapcsolatban. Az egyik ilyen állítás szerint a Duna felső szakaszán bőséges a víz, míg Magyarországon valamilyen okból kifolyólag kiszárad a folyó. Egy másik elmélet szerint a felvízi országok szándékosan visszatartják a Dunát, ezzel okozva vízhiányt hazánkban.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium cáfolta ezeket az állításokat, kiemelve, hogy a Duna nemzetközi vízfolyás, melynek vízkészletével egyetlen állam sem rendelkezhet korlátlanul. A Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább, ami azt jelenti, hogy a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul bocsátják tovább az alvízi szakaszokra. A jelenlegi alacsony vízállásokat a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány okozza.
A Duna vízkészletének használatát komplex szabályozási rendszer határozza meg. Ebbe beletartoznak nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és nemzeti vízgazdálkodási előírások. A vízlépcsők csupán rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy tározására, de a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani.
Hosszabb távon az üzemeltetésnek meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak, és a beérkező természetes vízhozamot kell tovább vezetniük. Míg Ausztriában tizenkét duzzasztó működik, Magyarországon nincs olyan vízlépcső, amely lehetővé tenné a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozást és az azt követő szabályozott vízpótlást. Ezért a hazai Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a rendkívül alacsony természetes vízhozam alakulását.
Orbán Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtófőnöke további tévhiteket is cáfolt, például azt az interneten terjedő információt, miszerint az osztrák és szlovák duzzasztóműveknél nincs víz a Dunában. Kiemelte, hogy bár kevesebb víz érkezik, az ellátás folyamatos.
A sajtófőnök példaként említette a gödi akkumulátorgyárat, amely már napokkal ezelőtt önkéntesen 50 százalékkal csökkentette a vezetékes ivóvíz felhasználását, amit már az előző hőkupola idején is megtettek. Hangsúlyozta, hogy a lakosság szerepe kulcsfontosságú a vízhálózat fenntartásában, hiszen ők a legszámosabb víz- és áramfelhasználók. Fél liter víz megtakarítása is jelentős segítség lehet, például locsolás, autómosás mellőzésével vagy a mosógép teljes töltettel, rövidebb programon történő használatával.
Magyar Péter miniszterelnök csütörtök óta több alkalommal is arra kérte a nagyfogyasztókat, hogy vezessenek be önkorlátozó intézkedéseket az ország energiabiztonságának megőrzése érdekében. Bejelentette, hogy szombaton egy új kormányrendelet lép hatályba, amely alapjaiban változtatja meg a korlátozások eddigi rendjét. Ennek értelmében először önkéntes korlátozást kérnek a nagyfogyasztóktól, majd a vállalások teljesülését folyamatosan ellenőrzik. A miniszterelnök jelezte, hogy a nem teljesítők szankciókra számíthatnak.
Magyar Péter szombaton azt is megerősítette, hogy a Duna további apadása miatt a Paksi Atomerőmű teljesítménye 480 megawattra csökkent. Emiatt a MAVIR életbe léptette a villamosenergia-rendszer rendkívüli üzemzavari protokollját. A kormányfő további fontos intézkedésekről is beszámolt a kialakult helyzet kezelésére.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása