Az első világháború utáni zavaros évtizedben, amikor Európa pénzügyi rendszere még kereste a stabilitását, egy nagyszabású koronahamisítási botrány rázta meg Magyarországot. Az 1925-ben kirobbant ügy középpontjában egy Európa-szerte elismert olaszliszkai rabbi, Friedländer Hermann családja állt, ami különösen nagy visszhangot váltott ki a korabeli sajtóban. A szenzációhajhász újságok "csodarabbi" és "millió koronás" címszavakkal számoltak be a fejleményekről, rávilágítva a háború utáni időszakban elterjedt csalások és hamisítások mértékére.
A botrány 1925 augusztusának végén kezdődött, amikor Sátoraljaújhelyen egy hamis egymillió koronás bankjegy bukkant fel. Ez volt akkoriban a legnagyobb címletű magyar papírpénz. Röviddel ezután Friedländer Sámuel, a 24 éves rabbi fia, aki apja örökébe lépett volna, 41 ezer korona kölcsönt vett fel a helyi bankban, majd panaszt tett, hogy a postán egy egymilliós bankjegyet hamisnak minősítettek.
A bankfiókban később megtalálták egy összetépett hamis bankjegy darabjait, és a következő napokban további hamisítványok kerültek elő. A nyomozók gyorsan akcióba léptek, és Friedländer Sámuelt az ügy kulcsfigurájaként azonosították. Sámuelt Budapesten tartóztatták le, ahol apját kísérte gyógykezelésre, majd Debrecenbe szállították kihallgatásra Preiszenberger Jenő vizsgálóbíró elé.
A fogdában Sámuel nehezen viselte a körülményeket, és bevallotta, hogy június végén találkozott rokonával, Friedländer Frigyessel. Frigyes felkérte őt, hogy terjesszen hamis bankjegyeket, busás hasznot ígérve. Sámuel állítása szerint 24, más források szerint 240 darab hamis egymilliós bankjegyet vett át, majd visszatért Olaszliszkára. Letartóztatása napján Pink Dezsőn keresztül üzent családjának, hogy semmisítsék meg a borítékot.
A vizsgálóbíró azonnal házkutatást rendelt el a rabbi otthonában és Sámuel leendő házában, de semmit sem találtak. Sámuel testvére, Chájim másnap önként jelentkezett, és könnyek között vallotta be, hogy apjának semmi köze az ügyhöz. Elmondása szerint Pink Dezső adta át bátyja üzenetét, miszerint a kályhában lévő borítékot azonnal semmisítsék meg. Chájim kivette a borítékot, elvitte a zsidó temetőbe, és nagyapja sírján elégette a bankjegyeket.
A vizsgálóbíró Chájimmal a temetőbe ment, de ott sem hamut, sem más nyomot nem találtak. Egyéjszakányi gondolkodási időt adott a családnak, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha nem kerül elő a rejtekhely, mindannyiukat Debrecenbe viszi. Másnap, az eredménytelen kihallgatás után, a rabbikat és Pink Dezsőt bilincsben, rabláncon kísérték az állomásra, a megdöbbent haszid közösség sorfala előtt.
Az első világháború utáni időszakban a Monarchia szétesése miatt az utódállamok – köztük Magyarország – továbbra is a koronát használták, amíg saját pénzük nem készült el. A különböző országok koronáinak megkülönböztetésére kezdetleges módszereket alkalmaztak; Magyarországon például egy primitív gumibélyegzővel és piros tintával jelölték meg a bankjegyeket. Ez a kaotikus és ellenőrizetlen rendszer rengeteg lehetőséget teremtett a visszaélésekre és a hamisításokra.
Friedländer Frigyes, aki polgári életében textilkereskedelemmel foglalkozott Budapesten, kulcsszerepet játszott az ügyben. Valószínűleg ezen a vonalon keresztül ismerkedett meg Weingarten Jeromossal, egy hírhedt hamisítóval, akinek állítólag köze volt az összes háború utáni hamisítási botrányhoz. Weingartenék szervezett bűnözői csoportja nosztrált hadikölcsönkötvényekkel, váltókkal és élelmiszerjegyekkel is visszaéltek.
Bár az utazási csekk-botrányban való részvételüket nem sikerült rájuk bizonyítani, a hamis milliósok idején már körözték Weingartent és Halpert Jenőt a Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek Részvénytársaság részvényeinek hamisításáért. Ez a háttér rávilágít arra, hogy a koronahamisítás egy nagyobb, kiterjedt bűnszervezet tevékenységének része volt, amely a háború utáni zűrzavart kihasználva működött.
Ez az eset nem csupán egy egyszerű pénzhamisítási ügy volt, hanem egy olyan botrány, amely mélyen érintette a közbizalmat és egy elismert vallási vezető családját. A "csodarabbi" nevének emlegetése a sajtóban rávilágított a korabeli média szenzációhajhász jellegére és arra, hogy még egy Európa-szerte tisztelt személy sem kerülhette el a közfigyelmet egy ilyen súlyos ügyben.
Az eset egyben tükörképe volt az első világháború utáni Magyarország és Európa gazdasági és társadalmi állapotának. A pénzügyi rendszer instabilitása, a különböző koronák kaotikus használata és a gyenge ellenőrzési mechanizmusok ideális táptalajt biztosítottak a szervezett bűnözés számára. A hamisítások széles körű elterjedése aláásta a pénzbe vetett bizalmat és jelentős károkat okozott a gazdaságnak.
Az ügy rávilágított a bűnüldöző szervek kihívásaira is, akiknek egy kiterjedt, nemzetközi szálakkal is rendelkező bűnszervezettel kellett felvenniük a harcot. A nyomozás során feltárt összefüggések megmutatták, hogy a hamisítások mögött gyakran ugyanazok a figurák álltak, akik más típusú csalásokban is érintettek voltak, kihasználva a háború utáni káoszt.
A debreceni börtönben, miután Friedländer Frigyes engedélyt kapott, hogy négyszemközt beszéljen nagybátyjával, a rabbival, és feloldozást kapott titoktartási esküje alól, töredelmes vallomást tett. Frigyes megnevezte Weingarten Jeromost és Halpert Jenőt, valamint Jäger Mihályt (Miksát) mint azokat, akik hamis bankókat terjesztettek. Ezek a személyek mindannyian jól ismert figurái voltak a budapesti alvilágnak.
A nyomozásba bevonták a Szathmáry és Schnell vezette detektívcsoportokat is, akiknek feladata a budapesti alvilág szálainak felgöngyölítése volt. Az ügy feltárta egy kiterjedt, szervezett bűnözői hálózat működését, amely nemcsak pénzhamisítással, hanem egyéb pénzügyi csalásokkal is foglalkozott. A botrány rávilágított a háború utáni Európa sebezhetőségére és a bűnözés nemzetközi jellegére.
Bár a cikk nem tér ki az ügy jogi végkimenetelére, a Friedländer család és a "csodarabbi" nyilvános meghurcolása mély nyomot hagyott a haszid közösségben és a szélesebb társadalomban. Az eset emlékeztetőül szolgál a pénzügyi rendszerek sebezhetőségére és a bűnüldözés folyamatos kihívásaira a társadalmi és gazdasági változások idején.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása