Spanyolországban, egy régészeti lelőhelyen feltárt emberi maradványok új megvilágításba helyezték a Homo antecessor táplálkozási szokásait. A Gran Dolina barlangban talált csontok és fogak arra utalnak, hogy ez az ősemberfaj szélesebb körben gyakorolta a kannibalizmust, mint azt korábban feltételezték. A legújabb leletek alapján a felnőtt egyedek is áldozatul estek a táplálékszerzés céljából történő emberfogyasztásnak.
A Katalán Emberi Paleoökológiai és Társadalmi Evolúciós Intézet (IPHES) július 24-i közleménye szerint egy kutatócsoport mintegy két tucatnyi csontot és fogat tárt fel a Sierra de Atapuerca régészeti lelőhely részét képező Gran Dolina barlangban. A maradványok között koponya-, gerinc-, kar- és lábcsonttöredékek, valamint három fog is szerepelt, amelyek a mára kihalt Homo antecessor több egyedétől származnak. Ez a faj, a Homo sapiens egyik rokona, mintegy 1,2 millió és 770 ezer évvel ezelőtt élt Európában.
A csonttöredékek jelentős részén kőeszközök által ejtett vágásnyomok láthatók, amelyek egyértelműen a hús eltávolítására utalnak. Palmira Saladié, az IPHES antropológusa kiemelte, hogy a több felnőtt egyeden talált vágásnyomok bizonyítják, hogy a kannibalizmus nem korlátozódott kizárólag a fiatalokra. Az eddig feltárt maradványok alapján legalább 13 ember halt meg ilyen módon, és legalább felük felnőtt volt.
Az elmúlt évtizedekben a Gran Dolinában számos kannibalizmusra utaló esetet azonosítottak, ami alapján a Homo antecessor a legrégebbi ismert faj, amely táplálékszerzés céljából fogyasztotta el fajtársait. Egy 2010-es tanulmányban a kutatók még azt feltételezték, hogy a kannibalizmusra utaló bizonyítékok többsége csecsemők és fiatal egyedek csontjaiból származott, akiket könnyebb volt elfogni és megölni.
Az újonnan feltárt maradványok azonban felülírták ezt a korábbi feltételezést, új dimenzióval bővítve a Homo antecessorral kapcsolatos információkat. Az ásatások során kovakőből, kvarcitból és homokkőből készült kőeszközök is napvilágot láttak, valamint hiénák, hódok, szarvasok, lovak és orrszarvúk csontjait is megtalálták. Érdekesség, hogy az állati csontokat ugyanúgy darabolták fel, mint a kannibalizmus áldozataivá vált embereket, sőt, néhány emberi csonton harapásnyomokat is felfedeztek, ami megerősítette az emberfogyasztás tényét.
Andreu Ollé, az IPHES régésze szerint ez az új információ lehetővé teszi a kutatók számára, hogy nagyobb perspektívából kezdjék el megérteni ezt az ősi populációt. A felfedezés jelentősen árnyalja a Homo antecessor társadalmi és táplálkozási szokásairól alkotott képet, rávilágítva a kannibalizmus kiterjedtebb gyakorlatára.
A tény, hogy a kannibalizmus nem korlátozódott a fiatalabb egyedekre, hanem a felnőtteket is érintette, alapvetően változtatja meg az emberfogyasztás motivációiról szóló korábbi elméleteket. Ez a felfedezés hozzájárul az ősemberkutatás fejlődéséhez, és mélyebb betekintést enged az emberi evolúció korai szakaszába.
Ugyan bizonyítást nyert a kannibalizmus ténye, ennek okai még nem teljesen világosak a kutatók számára. A szakemberek remélik, hogy az újonnan felfedezett maradványok segítenek megérteni ezt a gyakorlatot a Homo antecessor körében, például azt, hogy az élelemhiány vagy valamilyen rituális cél vezérelte-e őket.
A csontokon jelenleg további elemzéseket folytatnak, amelyek során azt vizsgálják, hogy mennyi ideig folyt a kannibalizmus, és milyen életkorúak voltak az áldozatok. Ezek az elemzések kulcsfontosságúak lehetnek a Homo antecessor életmódjának és kultúrájának teljesebb megértéséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása