A magyar közoktatásban egy új, átfogó pedagógus teljesítményértékelési rendszer bevezetésére van szükség, amely a diákok és szülők visszajelzéseit is magában foglalja. A korábbi, júliusban eltörölt TÉR helyett egy olyan modell jöhetne létre, amely a szakmai fejlődést helyezi előtérbe. Varga Péter, a Lauder Javne Iskola oktatásért felelős főigazgató-helyettese szerint évtizedek óta hiányzik a visszajelzés a szolgáltatást igénybe vevőktől, ami elképesztőnek mondható.
Az Országgyűlés július elején ellenszavazat nélkül szüntette meg a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, a TÉR-t. A rendszerrel kapcsolatban számos probléma merült fel, kezdve a Belügyminisztérium bevezetési gyakorlatától, egészen addig, hogy a végső értékelés nagyrészt az intézményvezető megítélésétől függött. Emellett a bónusz összege sok esetben csupán néhány tízezer forintot jelentett, ami nem nyújtott megfelelő ösztönzést. Mindezek ellenére a TÉR egy fontos újítást hozott a magyar közoktatásba, mivel meghonosította a mérőszámokon és teljesítménycélokon alapuló értékelés szemléletét. Varga Péter hangsúlyozta a beszélgetésben, hogy a rendszer megfelelő alternatíva nélküli megszüntetése problémás, és hiányzik egy átgondolt utód.
Varga Péter a G7 Dirik podcastjában kifejtette, hogy a pedagógustársadalom hosszú évtizedeken keresztül úgy működött, hogy nem kapott visszajelzést azoktól, akik igénybe veszik a szolgáltatásait, azaz a diákoktól és szülőktől. A Lauder iskolában már sikeresen működik egy „360 fokos” visszajelző rendszer, amely a saját célok teljesítésén és a vezetői értékelésen túl a diákok és szülők véleményét is figyelembe veszi. Az értékelés elsődleges célja nem csupán a bónuszok meghatározása, hanem az is, hogy a pedagógusok olyan visszajelzést és fejlesztési irányokat kapjanak, amelyek támogatják a szakmai fejlődésüket. Pénzügyi ösztönzőkről érdemben csak azután lenne igazságos beszélni, ha a tanárok rendes fizetése elérné a diplomás átlagbért, ami jelenleg annak 80 százaléka körül mozog Magyarországon. A kimagasló teljesítmény után elérhető jutalmat jelentősen növelni kell ahhoz, hogy súlyt adjon az értékelési rendszernek. Pár tízezer forint helyett az éves fizetés 10-15 százaléka körüli összeg lenne a megfelelő szint, ami nagyjából a multinacionális vállalatok éves, személyes bónuszcéljainak felel meg.
A magyar közoktatás másik alapvető problémája, hogy a Nemzeti alaptanterv (NAT) évtizedek óta folyamatosan bővül, egyre több tananyagot zsúfolva a kerettantervbe. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a pedagógusok egyszerre próbálnak megfelelni a központi elvárásoknak és átadni mindazt, amiről azt gondolják, hogy az életben fontos lesz a diákoknak, miközben a tanulók túlterheltté válnak. Varga Péter szerint a rendszer úgy működik, mintha a tanárok megtanítanák a tantervet, a gyerekek pedig megtanulnák, miközben az érettségi vizsga gondosan kevesebbet vár el, mint az alaptanterv. Így felmerül a kérdés, hogy mi indokolja a középszintű érettségi vizsgát, amikor az lényegében ugyanazt méri, mint amit a négyéves gimnáziumi teljesítmény már igazolt. A főigazgató-helyettes szerint a tárgyi tudásnak önmagában nem célnak, hanem sokkal inkább eszköznek kellene lennie a kompetenciák fejlesztéséhez, amelyek a való életben is alkalmazhatók.
Varga Péter szerint a NAT radikális karcsúsítására lenne szükség, akár teljes témakörök elhagyásával is, még ha ez nehéz döntés lesz is a döntéshozók számára. Az oktatás sikerességének fő kérdése a diákok motivációja, amelyet a jelenlegi, túlterhelt tanterv nem képes fenntartani. Éppen ezért kell változtatni a Nemzeti alaptanterven, mert most a diákoknak nincs kellő motivációjuk azt megtanulni, amit elvárnak tőlük. Ellenben, ha a tanterv olyan tudástartalmakra helyezi a hangsúlyt, amelyek valóban hasznosak a mindennapi életben – például gazdasági, pszichológiai, életvezetési vagy állampolgári ismeretek –, és közelebb állnak a társadalmi elvárásokhoz és a diákok valóságához, az sokkal eredményesebb tanulást hoz majd magával. A beszélgetésben egyebek mellett szó van még arról is, hogy a házi feladatok szerepét és mennyiségét is újra kellene gondolni a diákok terhelésének csökkentése érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása