A Paksi Atomerőmű tervezett leállítása zajlik a Duna rendkívül alacsony vízszintje miatt, amely a legfrissebb előrejelzések szerint kedden vagy szerdán éri el a kritikus szintet. Magyar Péter miniszterelnök paksi látogatása során hangsúlyozta, hogy ez a lépés semmilyen nukleáris veszélyt nem jelent az országra.
A Duna vízállása várhatóan mínusz 133 centiméter alá süllyed, ami a blokkok teljes leállítását teszi szükségessé. Jelenleg az erőmű 940-965 megawattot termel, de már péntek estére további csökkentésre számítanak. Az eddigi negatív vízállásrekordot 2018-ban mérték, most 26 centiméterrel vagyunk alatta.
A biztonsági hűtőrendszernek a leállás után is folyamatosan működnie kell, ezért tizenhat nagy teljesítményű szivattyút rendeltek a vízügyi igazgatóságtól. Ebből tizenkettő folyamatosan üzemel majd, négy pedig készenlétben marad. A miniszterelnök teljes nemzeti összefogást sürgetett, kiemelve, hogy a nagyfogyasztók igyekeznek átütemezni energiaigényüket.
Estére összehívták a védelmi munkacsoport ülését Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó vezetésével, amelyen energiacégek, intézmények és erőművek vezetői is részt vesznek. Magyar Péter elvárja, hogy mindenki tartózkodjon a valótlan állításoktól és a félelemkeltéstől.
A Paksi Atomerőmű a magyar áramtermelés negyven százalékát biztosítja, és 1982-es üzembe helyezése óta soha nem volt szükség a blokkok leállítására. A két héttel ezelőtti vízügyi előrejelzések nem jeleztek ilyen mértékű vízszintcsökkenést, mivel a Duna vízgyűjtőjére várt csapadék nem érkezett meg.
Nagy László, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese extrém, soha nem látott helyzetként jellemezte a jelenlegit, amit a statisztikák és előrejelzések sem tudtak előre jelezni. Felkészültek a mínusz 144 centiméteres vízállásnál súlyosabb helyzetre is, miközben a biztonsági hűtővízrendszer teljesítménye a rendes üzemmód hűtésének csupán nyolc százaléka.
A miniszterelnök szerint „nagy tanulság a szélenergia és tárolókapacitások teljes hiánya”, amit az előző kormány hibájának rótt fel. A szerdai kormányülésen döntés született 4000 megawatt értékű új szélerőművek építéséről, melyekre várhatóan óriási lesz a túljelentkezés.
Az energiabiztonság fenntartása kiemelten fontos, még akkor is, ha a Mavir, a rendszerirányító cég, figyeli a keresletet és a kínálatot. Amennyiben a rendszerirányító áramhiányt észlel, csökkenteni kell a felhasználást, és előfordulhatnak pillanatnyi zavarok, területi kizárások a rendszer stabilitásának megőrzése érdekében.
A leállás gazdasági következményekkel is jár, mivel az importáram drága, és a költségvetés számára fájdalmas. A konzervatív becslések szerint az 50 milliárd forintos veszteség is elképzelhető. A helyzet rávilágít a hazai energiatermelés diverzifikálásának és a tárolókapacitások fejlesztésének sürgősségére.
Amint a Duna vízszintje javul, az atomerőmű a lehető leghamarabb igyekszik helyreállítani az áramtermelést. Magyar Péter szerint a mostani leállás tervezett és rövidebb ideig tart majd, ellentétben a Covid-időszaki, gazdaságra rossz hatással lévő leállásokkal.
A miniszterelnök nem hisz abban, hogy nem lesz elég áram, de hangsúlyozta az energiabiztonság fenntartásának elsődlegességét. A helyzet a Mol százhalombattai finomítójában tartott megbeszélésen is szóba került, ahol Magyar Péter Hernádi Zsolttal, az olajtársaság elnök-vezérigazgatójával tárgyalt a hőség és az energiaválság fejleményeiről.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása