Az Európai Bizottság átfogó felülvizsgálatot indított a dohánytermékekre vonatkozó uniós irányelv, valamint a reklám- és szponzorációs szabályok kapcsán. A június közepén lezárult első konzultációs szakasz során rekordszámú visszajelzés érkezett, melyek jelentős része a további szigorítások ellen szólt. Magyarország kiemelkedő aktivitással vett részt a folyamatban.
A négyhetes, szabad szöveges beadványokat fogadó konzultációs szakasz az EU mind a 24 hivatalos nyelvén zajlott. Több mint 80 ezer egyedi vélemény érkezett 140 országból, ezzel az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó uniós eljárássá vált. A beküldők több mint 90 százaléka ellenezte a szélsőséges korlátozásokat vagy tiltásokat.
Magyarország 7387 beadvánnyal a negyedik legtöbb visszajelzést küldő tagállam lett, megelőzve Lengyelországot és Németországot. Ez lakosságarányosan különösen magas részvételt jelentett a konzultációban.
A magyar vélemények döntő többsége nem támogatta a további szigorítást. A hozzászólások fő üzenete az volt, hogy az újabb tiltások önmagukban nem feltétlenül szüntetik meg a keresletet, hanem ellenőrizetlen beszerzési csatornák felé terelhetik a fogyasztókat. A konzultáció ezzel még nem ért véget, augusztus 14-ig egy strukturált kérdőívet is ki lehet tölteni.
Az Európai Bizottság 2026-ban kezdte meg a dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgálatát, mivel az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult a dohánypiac. A hagyományos cigaretta mellett széles körben elterjedtek az e-cigaretták, a hevítéses termékek és a nikotinpárnák. Eközben a reklámok egyre nagyobb része az online térbe és a közösségi médiába költözött.
A bizottsági értékelés szerint az eddigi szabályok hozzájárultak a dohányzás visszaszorításához és mérsékelték a tagállami előírások közötti különbségeket. Az új termékekre ugyanakkor országonként eltérő szabályok vonatkoznak, egyes kategóriák pedig csak részben illeszkednek a jelenlegi jogi keretekbe. Különösen érzékeny kérdés a fiatalok növekvő nikotinfogyasztása, az ízesített termékek vonzereje, valamint az influenszereken és közösségi oldalakon keresztül zajló, gyakran határokon átnyúló marketing.
Magyarország az unió egyik legszigorúbban szabályozott dohány- és nikotinpiaca, ahol az értékesítés alapvetően a Nemzeti Dohányboltokhoz kötött, és egységes csomagolási szabályok vannak érvényben. Az ízesített e-cigaretták és folyadékok legális forgalmazása tiltott. A hozzászólók szerint azonban a kereslet nem tűnt el.
A magyar visszajelzések egyik központi témája az ízesített e-cigaretták helyzete volt. A beadványokban rendszeresen előkerültek az Elfbar, a POCO és a VapSolo típusú termékek, amelyek online, külföldről vagy illegális kereskedőkön keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában és más környező országokban egyes ízesített termékek legálisan megvásárolhatók.
Ez ösztönözheti a határokon átnyúló beszerzést, miközben az ellenőrizetlen termékek eredete, összetétele és nikotintartalma sok esetben ismeretlen. A feketepiac éppen a fiatalok védelmét nehezíti meg, hiszen az illegális értékesítők nem tartják be a korhatárokra vagy a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat. Többen ezért nem egyszerű tiltást, hanem ellenőrzött, szabályozott hozzáférést sürgetnek.
Ehhez kapcsolódik az ártalomcsökkentés kérdése is. Számos felnőtt fogyasztó számolt be arról, hogy az e-cigaretta vagy más füstmentes termék segítségével csökkentette, illetve megszüntette hagyományos cigarettafogyasztását. Bár ezek egyéni tapasztalatok, 16 európai ország 23 független szakértője is azt kérte nyilvános levelében, hogy a füstmentes termékek kockázatát elsősorban az éghető cigarettához, ne pedig a teljes absztinenciához mérjék.
A vita gazdasági tétje sem elhanyagolható. Trafiktulajdonosok, eladók, dohánytermelők és feldolgozóipari szereplők egyaránt a további korlátozások munkahelyi következményeire figyelmeztettek. Egyes beküldők 10-15, mások akár 30 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be.
Különösen érzékeny lehet a változás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol több családi gazdaság 20–160 hektáron foglalkozik dohánytermesztéssel. A hozzászólók szerint a gyengébb adottságú területeken kevés más növény termeszthető gazdaságosan, a dohányágazathoz pedig akár 8-10 ezer ember megélhetése is kapcsolódhat. A magas árak és a magyar vásárlóerő közötti feszültség szintén visszatérő elem, ami az olcsóbb, illegális termékek felé terelheti a vásárlókat.
A bizottságnak így egyszerre kellene védenie a fiatalokat, kezelnie kell a feketepiacot, korszerűsítenie kell a digitális reklámszabályokat, és különbséget kell tennie az eltérő kockázatú termékkategóriák között. A feladat komplexitása miatt a szabályozás kidolgozása jelentős kihívást jelent.
A konzultáció után készülhet el a jogszabályjavaslat, amelyről az Európai Parlament és a Tanács tárgyal majd. A végleges szabályokat várhatóan 2029. január 1-jéig kell átültetniük a tagállamoknak.
A mostani vita tehát nem csupán az e-cigarettákról, hanem az európai dohánypiac következő évtizedének alakulásáról szól, jelentős társadalmi, gazdasági és egészségügyi hatásokkal.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása