A globális felmelegedés tendenciája ellenére az Antarktisz jeges belsejében, a Concordia kutatóállomáson rendkívül alacsony hőmérsékletet regisztráltak. Július 18-án mínusz 84,1 Celsius-fokot mértek, ami 2012 óta a leghidegebb érték ezen a helyen. Ez az adat különösen figyelemre méltó, mivel a bolygó más részei súlyos hőhullámokkal és azok következményeivel küzdenek, és a tudományos elemzések is a globális átlaghőmérséklet emelkedését mutatják.
A Concordia kutatóállomás, mely a világ egyik legelszigeteltebb terepi létesítménye, a Déli-sarkvidék belsejében, 3300 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A most mért mínusz 84,1 Celsius-fokos hőmérséklet egybeesik azzal az időszakkal, amikor Észak-Amerika és Európa jelentős hőhullámokkal néz szembe. Nyugat-Európában a valaha mért legforróbb júniust regisztrálták, miközben Kanadában, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Spanyolországban kiterjedt erdőtüzek pusztítanak.
Globális szinten a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének elemzése szerint 2024 volt a legmelegebb év 1880 óta, amit egy hűvösebb, de még mindig forró 2025 követett. A Berkeley Earth nonprofit kutatószervezet, mely 2013 óta készít elemzéseket, 2025-öt a harmadik legmelegebb évként azonosította a Földön.
A Föld időjárási rendszerei rendkívül összetettek, és az éghajlatváltozás nem jelenti azt, hogy mindenhol egyenletesen melegszik az idő. Az Antarktisz éghajlatát speciális légköri folyamatok befolyásolják, amelyek lehetővé teszik az extrém hideg kialakulását még a globális felmelegedés tendenciája mellett is.
A Concordia állomás környezete rendkívül zord: télen hónapokig nincs napfény, a légkör rendkívül száraz és stabil. A felhők hiánya miatt a hő folyamatosan kiszökik az űrbe, ami a hőmérséklet drasztikus csökkenéséhez vezet. Az állomás elszigeteltsége is hozzájárul ehhez, 600 kilométerre fekszik a legközelebbi kutatóállomástól, ami még a Nemzetközi Űrállomásnál is izoláltabb környezetet teremt az Európai Űrügynökség szerint.
A globális átlaghőmérséklet emelkedését az üvegházhatású gázok légkörbe jutása okozza. Az elmúlt ötven évben a Berkeley Earth elemzése alapján a globális felmelegedés szinte lineárisan haladt előre, összhangban az üvegházhatású gázok kibocsátásának lineáris növekedésével.
Az antarktiszi hidegrekord nem cáfolja a globális felmelegedést, hanem rávilágít az éghajlati rendszerek komplexitására és a helyi jelenségek sokféleségére. A NASA és a Berkeley Earth adatai is megerősítik a bolygó általános melegedési trendjét, melyet több tízezer meteorológiai állomás, hajók, bóják és tengerfelszíni hőmérsékletet mérő műszerek adatai támasztanak alá.
Bár Kelet-Antarktisz a Föld leghidegebb és legszárazabb régiója, nem immunis a klímaváltozásra. Egy 2018-as tanulmány műholdas adatok alapján arra utalt, hogy a hőmérséklet akár mínusz 98 Celsius-fokra is csökkenhet itt, de ez a rendkívüli hideg nem jelenti a globális felmelegedés hiányát.
Nyugat-Antarktisz például a leggyorsabban melegedő területek közé tartozik, ahol a nagyobb gleccserek és jégtakarók komoly veszélyben vannak. Márciusban egy hőhullám után itt mindössze mínusz 9,4 Celsius-fokot mértek, ami 18 fokkal melegebb volt az előző márciusi maximumhoz képest, jelezve a helyi szélsőségek növekedését és a jégtakaró sérülékenységét.
A Concordia állomás kutatói szeizmikus megfigyeléseket, csillagászati vizsgálatokat végeznek, és a Föld múltbeli éghajlatát modellezik. Az állomás extrém körülményei segítenek jobban megérteni az űrhajósok által az űrben tapasztalt fizikai, mentális és társadalmi kihívásokat is, mivel a környezet elszigeteltsége és zordsága egyedülálló.
A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 89,2 Celsius-fokot az orosz Vosztok állomáson regisztrálták 1983 júliusában, ami szintén Kelet-Antarktiszon található, nem messze a Concordiától. A Concordiánál valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 84,7 Celsius-fok volt 2010 telén.
A Carbon Brief, a brit klímahírekkel és -politikával foglalkozó médium előrejelzése szerint 2026 valószínűleg a második legmelegebb év lesz 2024 után, és az erősödő El Niño jelenség növeli annak valószínűségét, hogy 2027 lesz a valaha feljegyzett legmelegebb év. Ezek a globális tendenciák hangsúlyozzák az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos döntések kritikus fontosságát a jövőbeli éghajlat alakulásában.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása