A paksi atomerőmű teljes leállítása történelmi esemény, hiszen a létesítmény üzembe helyezése óta nem volt példa hasonlóra. Ez a lépés komoly stresszteszt elé állítja a hazai villamosenergia-rendszert, mivel az atomerőmű a magyar áramtermelés jelentős részét adja. A kiesés különösen az esti órákban okozhat kihívásokat, amikor a termelés akár kétharmada is hiányozhat a rendszerből.
A paksi atomerőmű leállása a hazai villamosenergia-termelés mintegy 40 százalékát vonja ki a rendszerből. Ez az arány azonban nem állandó; a nap bizonyos időszakaiban, különösen este, amikor a napelemek termelése megszűnik, az atomerőmű a hazai termelés közel 65 százalékát biztosítja. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Dunamenti Erőmű is kiesett a termelésből, bár várhatóan hamarosan újra üzemelhet.
Az elmúlt időszakban Paks már nem tudott teljes kapacitáson működni. Ennek oka először a hűtővíz túlmelegedése volt június végén, majd a Duna alacsony vízállása miatt kellett fokozatosan csökkenteni a termelést. A Mavir adatai szerint az atomerőmű utoljára július 27-én este termelt teljes kapacitáson, majd csütörtök délelőttől már csak félgőzzel üzemelt, mielőtt teljesen leállt.
A villamosenergia-rendszer működésének megértéséhez gyakran használják a 'nagy kád' hasonlatot, amelyet ifjabb Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója ismertetett. Ebben a hasonlatban a kádba folyó víz az erőművek (csapok) termelését, a kifolyó víz pedig a fogyasztást (lefolyók) jelképezi. A rendszer feladata, hogy a víz szintje, vagyis az áramtermelés és -fogyasztás egyensúlyban maradjon.
Az egyensúly fenntartása kritikus fontosságú, mivel annak felborulása az egész rendszer összeomlásához vezethet. Erre példa a Spanyolországban tavaly áprilisban történt esemény, ahol egy feszültségingadozás országos áramszünetet okozott, megbénítva a légi közlekedést, a metrót, a mobilkommunikációt és a banki szolgáltatásokat. Az áramellátás helyreállítása mintegy tíz órát vett igénybe.
Magyarországon a Mavir felelős a rendszer egyensúlyának fenntartásáért. A paksi atomerőmű kiesésével a Mavir rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen a legnagyobb és legkiszámíthatóbb 'csap' apadt el, miközben a fogyasztás továbbra is jelentős.
A legkritikusabb időszak az esti órák, 17 és 22 óra között várható, amikor a napelemek termelése teljesen megszűnik. Ekkor ugrik meg a háztartások áramfogyasztása is, hiszen ekkor használják a legtöbben a légkondicionálókat, töltik az elektromos autókat, indítják a mosó- és mosogatógépeket, valamint kapcsolják be a sütőket és televíziókat.
A június végi hőhullám idején még kedvezőbb volt a helyzet a hosszabb nappalok miatt, de most ez a tényező sem segíti a rendszert. A kormányzat is felismerte ezt a problémát, ezért Magyar Péter arra kérte a lakosságot, hogy aki teheti, az esti csúcsidőszakon kívülre időzítse a nagy áramfogyasztású tevékenységeket, mint például az elektromos autók töltését vagy a légkondicionáló berendezések használatát.
Bár a fogyasztás visszafogása és átütemezése segíthet a legkritikusabb időszakokban, önmagában nem oldja meg a paksi termelés kiesését. Az atomerőmű által biztosított kapacitást valamilyen módon pótolni kell a rendszer stabilitásának megőrzéséhez.
A paksi kiesés pótlására a kormányzat első lépésként a rendelkezésre álló hazai erőművi tartalékok mozgósítását tervezi. Ez azt jelenti, hogy olyan erőműveket próbálnak bevonni a termelésbe, amelyek normál esetben nem vagy csak részlegesen üzemelnek, például a Mátrai Erőművet. Azonban egy erőmű beindítása vagy kapacitásának növelése időigényes folyamat, és nem garantált a zökkenőmentes működés, különösen, ha egy létesítmény hosszabb ideje nem volt teljes kihasználtságon.
A helyzet kezelésének elsődleges módja az import. Az európai áramhálózatok összekapcsoltsága szerencsés körülmény, hiszen így az áramhiány más országokból pótolható. Magyarország az elmúlt időszakban leginkább Szlovákiából és Ukrajnából importált villamos energiát.
Érdekesség, hogy Ukrajna korábban az előző kormányzat fenyegetéseinek célpontja volt az energiaszállítások leállítása kapcsán. Amennyiben ezek a fenyegetések valósággá váltak volna, a jelenlegi helyzet még súlyosabb lenne. A következő hetekben várhatóan az import drasztikus fokozására lesz szükség a hazai rendszer stabilitásának fenntartásához, azonban más országokban is felmerülhetnek hasonló problémák.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása