Az euróövezetben a fogyasztói árak emelkedése felgyorsult júliusban, ami fokozza az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberi kamatemelési szándékával kapcsolatos várakozásokat. Az Eurostat friss adatai szerint a közös valutát használó 21 tagállamban az infláció a júniusi 2,8 százalékról 2,9 százalékra nőtt júliusban. Ez az adat pontosan megfelelt az elemzői előrejelzéseknek, és rávilágít az áremelkedési nyomás tartós jellegére.
Az infláció gyorsulását elsősorban az olajárak emelkedése okozta, amely a közel-keleti háborús konfliktus következtében ugrott meg. Ez a külső tényező jelentős hatással van az euróövezet gazdaságára, és szélesebb körű áremelkedési nyomást vetít előre. Az alapfolyamatokat tekintve, a változékony élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció is emelkedett, 2,4 százalékról 2,5 százalékra. Emellett a szolgáltatások áremelkedése is gyorsult, elérve a 3,3 százalékot, ami a belső kereslet és a költségek növekedését tükrözi.
Az EKB számára a júliusi inflációs adatok önmagukban valószínűleg nem lesznek elegendőek a szeptember 10-i kamatdöntő ülésen, mivel az augusztusi inflációs mutatók is rendelkezésre állnak majd a döntés előtt. Azonban a jegybank korábban már egyértelműen jelezte kamatemelési szándékát. Az EKB azzal érvelt, hogy a gazdaság az alapforgatókönyvük szerint alakul, amely már szeptemberre feltételezett egy monetáris szigorítást. Ez a kommunikáció erős alapot ad a piaci várakozásoknak, miszerint a jegybank kész a további lépésekre az infláció megfékezése érdekében.
A friss növekedési adatok enyhítették azokat az aggodalmakat, hogy a kamatemelés negatívan befolyásolná a gazdasági konjunktúrát. Az euróövezet gazdasága a második negyedévben 0,4 százalékkal bővült, ami kétszerese volt a várakozásoknak. Ez a váratlanul erős teljesítmény rácáfolt azokra a borúlátó előrejelzésekre, amelyek szerint a háború és a magas energiaköltségek recesszióba sodorhatják a térséget. A robusztus növekedés teret ad az EKB-nak a monetáris szigorítás folytatására anélkül, hogy attól kellene tartania, hogy ezzel jelentősen lassítaná a gazdaságot.
A pénzpiacok jelenleg több mint két kamatemelést áraznak be, teljesen beépítve a szigorító lépéseket októberig és áprilisig. Ez azt jelzi, hogy a befektetők erősen hisznek az EKB további kamatemeléseiben. Az elemzők ugyanakkor óvatosabbak; többségük csupán egyetlen további emelésre számít. Érvelésük szerint a magas energiaárak egyelőre nem váltottak ki másodkörös inflációs hatásokat, ami mérsékelheti a további szigorítás szükségességét.
Több tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy az inflációs nyomás ne szélesedjen ki túlzottan. A munkaerőpiac viszonylag laza, ami arra utal, hogy a bérnyomás várhatóan tovább mérséklődik. Emellett a kínai import továbbra is olcsó, ami fékezi az iparcikkek áremelkedését. Az energián kívüli iparcikkek áremelkedése, amely nagyrészt a kínai behozatalt tükrözi, júliusban csupán 0,9 százalékra gyorsult. Végül, az élelmiszer-infláció már hónapok óta lassul, ami részben ellensúlyozza az energiaárak emelkedését, és hozzájárul a teljes inflációs kép mérsékléséhez. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják az EKB jövőbeli döntéseit, miközben a jegybank továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása