A magyar lakásépítési piac a második negyedévben vegyes képet mutatott, ahol az átadott lakások számának jelentős emelkedése mellett az új építési engedélyek kiadása váratlan visszaesést produkált. Ez a kettős tendencia egyrészt megerősíti az előző negyedévben megindult élénkülést, másrészt azonban aggodalmakat vet fel a jövőbeli piaci lendület fenntarthatóságával kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a korábbi mélyponton való stagnálás után a piac most egy erősödő fázisba lépett, ám az engedélyek számának csökkenése új kockázatokat hordoz.
Az idei második negyedévben összesen 3457 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt Magyarországon, ami figyelemre méltó, 42%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez a jelentős emelkedés véget vetett a lakásépítések mélyponton tapasztalt stagnálásának, amely 2025-ben jellemezte a piacot. Már az első negyedévben is érezhető elmozdulást láthattunk az átadott lakások számában, a második negyedév szezonálisan igazított adatai pedig két és fél éve nem látott mennyiségű lakás épülését mutatják. Bár az újlakás-építés volumene még mindig elmarad a korábbi csúcsoktól, a jelenlegi fordulat után további növekedésre számíthatunk az átadások terén. Az állami támogatások és egyéb ösztönzők érezhetően élénkítik az újlakáspiacot, hozzájárulva a mostani pozitív tendenciához és a projektek felgyorsulásához. Az előrejelzések szerint az idei évben összesen 15 és 20 ezer közötti lakás készülhet el, ami jelentősen meghaladja az előző két év gyengébb teljesítményét.
A lakásépítési piac korábbi optimista növekedési várakozásait elsősorban a kiadott építési engedélyek számának két éve tartó, folyamatos emelkedése alapozta meg. 2024-ben negyedévente még alig több mint 4000 lakásra adtak ki építési engedélyt, ez a szám azonban 2026 elejére már megközelítette a 10 ezret. Ez az engedélyezési szint a pénzügyi válság óta nem volt elérhető, és a konjunktúramutató számára egyfajta "bűvös határnak" számított, melynek átlépése tartós fellendülést ígért. Az engedélyek számának stabil növekedése elengedhetetlen a jövőbeli lakásépítések biztosításához, hiszen ezek a projektek adják a későbbi átadások alapját. A korábbi években tapasztalt emelkedő trend tehát erős alapot biztosított a fejlesztők számára, és bizakodásra adott okot a piac szereplőinek.
A friss adatok szerint a második negyedévben kiadott 7297 építési engedély kellemetlen meglepetést okozott, mivel ez a szám érdemi visszaesést jelent az első negyedévhez képest, éves alapon pedig gyakorlatilag stagnálást mutat. Ez a váratlan törés megtörte az eddig emelkedő tendenciát, és azt jelenti, hogy a 10 ezer darabos "bűvös szintet" most sem sikerült áttörni. Egyelőre nem lehet egyértelműen megmondani, hogy ez a visszaesés csak ideiglenes jellegű-e, vagy tartósabb trendfordulóról van szó, amely befolyásolhatja a jövőbeli építkezéseket. Az adatok alapján felmerül a kockázat, hogy a kormányzati stimulus hatása gyorsabban kifutott, mint azt korábban várták, ami lassíthatja a további engedélyezési folyamatokat. Mindazonáltal, a már elindított és "csőben lévő" projekteknek köszönhetően az átadott lakások száma még néhány negyedévig biztosan emelkedni fog, fenntartva a lendületet a közeljövőben, függetlenül az engedélyek aktuális csökkenésétől.
Az első félévben országosan 22%-kal több lakás épült, mint tavaly azonos időszakban, ami a lakásépítési konjunktúra fellendülését jelzi. A regionális adatok szerint a növekedés központja egyértelműen az ország közepe, ahol Budapest önmagában a nemzeti növekedés harmadát adja, szintén 22%-os emelkedéssel. Pest megye további egynegyedével, Fejér megye pedig egyötödével járul hozzá az országos bővüléshez, mutatva a központi régiók dominanciáját. Különösen kiemelkedő Tolna megye teljesítménye, ahol az első félévben tizenkétszer több lakás épült, mint egy évvel korábban, elérve a 210 átadott egységet a korábbi 17-hez képest, ami jelentős, bár alacsony bázisról induló növekedést jelent. Az építési engedélyek statisztikái alapján a jövőbeli építési lendület Közép-Magyarország mellett Győr-Moson-Sopron megyében tarthat ki leginkább, jelezve a potenciális növekedési gócokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása