A Paksi Atomerőmű, Magyarország messze legjelentősebb villamosenergia-termelő létesítménye, történelmi lépés előtt áll: a Duna rekordalacsony vízállása miatt 24-72 órán belül teljesen leállhat az áramtermelés. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be, hangsúlyozva, hogy az atomerőmű 44 éves működése során még soha nem fordult elő teljes kapacitáskiesés.
A rendkívüli helyzetet elsősorban a Duna kritikus vízszintje okozza. Paksnál jelenleg mínusz 121 centiméteres vízállást mértek, ami jelentősen alatta van a 2018-as korábbi negatív rekordnak, amely mínusz 97 centiméter volt. A szakértők szerint a mostani szint több mint egy méterrel alacsonyabb annál a százéves minimumnál, amelyet az erőmű tervezésekor, több mint négy évtizeddel ezelőtt figyelembe vettek.
Az atomerőmű közlése szerint a problémát nem elsősorban a hűtővíz mennyisége, hanem a vízkivételi rendszer műszaki korlátai okozzák. A szivattyúk szívócsonkjai magasabban helyezkednek el, mint a jelenlegi és várhatóan tovább csökkenő vízállás, így nem képesek ellátni feladatukat. Korábbi években is előfordult már, hogy környezetvédelmi okokból, a Duna vizének túlmelegedése és a hűtési hatékonyság romlása miatt csökkentették a termelést, de a teljes leállásra még nem volt példa.
A Paksi Atomerőmű leállása mintegy 2000 megawatt (MW) termelőkapacitás kiesését jelenti a magyar villamosenergia-rendszerből. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy műszaki meghibásodás miatt a Dunamenti Erőmű egyik egysége is leállt, ami további 400 MW kiesést okoz. Ez együttesen 2400 MW-os kapacitáscsökkenést eredményezhet.
A hazai villamosenergia-ellátás biztonsága azonban jelenleg biztosítottnak tekinthető. Magyarország szorosan beágyazódott az európai villamosenergia-rendszerbe és -piacba, és jelentős importkapacitással rendelkezik, amely 3600-3800 MW közötti. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a lakosság és a vállalatok energiaellátása garantált, és a kieső kapacitás importból pótolható.
Emellett a kormány felkérte az ipari nagyfogyasztókat és a lakosságot önkéntes fogyasztáscsökkentésre.
A hosszú távú megoldások érdekében már elindultak a műszaki fejlesztések a szívócsövek mélyebbre helyezésére. Ennek köszönhetően néhány éven belül az atomerőmű a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz a termelés folytatására.
A kialakult helyzet rávilágít a magyarországi erőműpark bővítésének és diverzifikálásának, valamint a rendszer általános fejlesztésének fontosságára. Szükséges az energiastratégia újragondolása is, különösen az extrém hőség és szárazság, valamint a közel-keleti konfliktusok gázpiaci hatásai miatt. Ezek a körülmények részben az elmúlt másfél évtized energiapolitikai döntéseinek következményei.
A szélsőséges időjárási és gázpiaci feltételek az európai rendszerben is okozhatnak hasonló helyzeteket, amint azt a francia atomerőművek példája is mutatja.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása