A Magyar Állami Operaházban átfogó ellenőrzés indult, amelyet a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium rendelt el. A vizsgálat hátterében dolgozói visszajelzések állnak, amelyek az intézmény működésével kapcsolatos aggályokat vetettek fel. Ókovács Szilveszter főigazgató üdvözli az átvilágítást, ugyanakkor kifejezte azon szándékát, hogy az Opera vezetése megismerhesse a bejelentéseket, amelyekre hivatkozva a minisztérium a vizsgálatot elindította. A tárca célja a bizalom megerősítése és a működés hatékonyságának biztosítása a magyar kultúra egyik kiemelt intézményében.
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön hivatalosan is megkezdte a Magyar Állami Operaház tevékenységének átfogó ellenőrzését. Tarr Zoltán, a minisztérium társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter közölte, hogy a vizsgálat törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági szempontból egyaránt kiterjed az intézmény működésére. A tárca döntését az Operaház dolgozóitól érkező folyamatos visszajelzések indokolták, amelyek alapján egy szakértői csapatot kértek fel az átvilágítás elvégzésére.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy az átlátható működés, a felelős gazdálkodás és a munkavállalók számára biztonságos környezet megteremtése alapvető fontosságú. Céljuk, hogy a magyar kultúra a politikától függetlenül, stabilan működve szolgálhassa a magyar embereket. Tarr Zoltán kiemelte, hogy az állami fenntartású kulturális intézmények közpénzből gazdálkodnak, ezért minden magyar állampolgár érdeke, hogy ezeket az összegeket felelősen és átláthatóan használják fel. A vizsgálat eredményeiről a minisztérium ígérete szerint később tájékoztatást adnak, és megteszik a szükséges lépéseket.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója csütörtökön reagált a minisztérium bejelentésére. A főigazgató idézte a tárca közlését, amely szerint a vizsgálat célja „a bizalom megerősítése és a működés hatékonyságának biztosítása a magyar kultúra egyik legfontosabb intézményében”. Ókovács Szilveszter jelezte, hogy az Operaház számára nem ismeretlenek a hasonló ellenőrzések és átvilágítások, az intézmény korábban is számos alkalommal átesett már ilyen típusú vizsgálatokon.
A főigazgató felidézte, hogy az Operaház működését korábban két alkalommal is ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Emellett egy kormányzati ellenőrzési hivatal (KEHI) vizsgálat, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által indított belső ellenőrzés is lezajlott az intézményben, mely utóbbi tárca azóta megszűnt. Továbbá, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is két alkalommal vizsgálta az Operaház gazdálkodását és működését.
Ókovács Szilveszter hozzátette, hogy az elmúlt években pénzügyi biztos és költségvetési felügyelő is folyamatosan működött az Operaház mellett, biztosítva a pénzügyi folyamatok felügyeletét. Az elmúlt másfél évben pedig a korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) megbízásából az Ernst & Young könyvvizsgálói végeztek munkát az intézményben, részletes átvilágítást hajtva végre. Ezek a korábbi ellenőrzések mind azt mutatják, hogy az Operaház működése rendszeresen vizsgálat tárgyát képezi.
A jelenlegi átvilágítás különös hangsúlyt kap a minisztérium által említett „dolgozói jelzések” miatt. Ókovács Szilveszter főigazgató őszinte reményét fejezte ki, hogy az Operaház vezetése megismerheti és megválaszolhatja ezeket a jelzéseket. Ez a kérés különösen releváns az intézmény méretét tekintve, hiszen az Operaház körülbelül 1100 alkalmazottat foglalkoztat, ami jelentős létszámot képvisel a magyar kulturális szférában.
A főigazgató felhívta a figyelmet a „kvázi névtelen levelek különös természetrajzára”, valamint egy régi római jogelvre, ami arra utal, hogy a vádaskodásokkal szemben a védekezéshez elengedhetetlen a konkrétumok ismerete. Ez a szempont rávilágít a vizsgálat transzparenciájának fontosságára nemcsak a külső ellenőrzés, hanem az intézmény belső működése és a bizalom helyreállítása szempontjából is.
A minisztérium részéről Tarr Zoltán miniszter egyértelműen kommunikálta, hogy az állami fenntartású kulturális intézmények, mint az Operaház, közpénzből gazdálkodnak. Ebből adódóan minden magyar ember érdeke, hogy ezeket a forrásokat felelősen és átláthatóan használják fel. Ez a megközelítés aláhúzza a vizsgálat közérdekű jellegét és a felelős gazdálkodás iránti elvárást. Az átvilágítás tehát nem csupán belső ügy, hanem a közbizalom és a kulturális intézmények integritásának kérdése is.
Az Operaház főigazgatója jelezte, hogy az intézmény ezúttal is teljes mértékben támogat minden vizsgálati módszert, és közös érdeknek nevezte a politikamentes, elfogulatlan vizsgálati kultúra erősítését. Ez a nyilatkozat azt sugallja, hogy az Operaház vezetése nyitott az együttműködésre, és érdekelt a helyzet tisztázásában.
Ókovács Szilveszter hangsúlyozta, hogy az átvilágítás ideje alatt is zavartalanul folytatódik az Operaház művészeti tevékenysége. Ezt alátámasztva, csütörtök estére a Best of Puccini előadást ajánlotta a közönség figyelmébe, egyfajta gesztusként, amely a normalitás fenntartására és a művészeti munka folytonosságára utal. A főigazgató szavait azzal zárta, hogy az Operaház klimatizált nézőtere „ízlésesen és költsékonékony LED-ekkel átvilágítva” várja a látogatókat, utalva arra, hogy az intézmény készen áll a közönség fogadására.
A minisztérium ígérete szerint a vizsgálat eredményeiről később részletes tájékoztatást adnak, és megteszik a szükséges lépéseket. Ez azt jelenti, hogy az átvilágítás nem csupán egy formális folyamat, hanem konkrét következményekkel járhat. A cél a bizalom megerősítése és a működés hatékonyságának biztosítása, ami hosszú távon hozzájárulhat a Magyar Állami Operaház stabil és átlátható működéséhez, valamint a magyar kultúra megbecsült intézményének további fejlődéséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása