Az Európai Bizottság jelentős lépést tett az Európai Unió technológiai jövőjének alakításában, amikor csütörtökön hivatalosan is felhívást tett közzé mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó gigagyárak létrehozására. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy jelentősen növelje Európa számítástechnikai kapacitását, ezzel párhuzamosan pedig erősítse a kontinens technológiai szuverenitását a globális digitális térben. A brüsszeli közlemény szerint a pályázati felhívás keretében az uniós bizottság azt tervezi, hogy összesen hét ilyen, a mesterséges intelligencia fejlesztésére fókuszáló központot hoz létre az EU területén.
Ezeknek a gigagyáraknak kulcsszerepük lesz abban, hogy Európa ne csak fogyasztója, hanem aktív alakítója legyen a mesterséges intelligencia fejlődésének. A célkitűzések között szerepel a mesterséges intelligenciához köthető számítási kapacitás bővítése, amely elengedhetetlen a modern MI-modellek képzéséhez és futtatásához. Emellett a kezdeményezés biztosítani kívánja a hozzáférést a legmodernebb infrastruktúrához és képzésekhez a digitális ökoszisztéma széles spektruma számára. Ez magában foglalja a startupokat, amelyek gyakran küzdenek a drága számítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférés hiányával, a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-kat), amelyek számára az MI integrálása versenyelőnyt jelenthet, valamint a nagyobb ipari szereplőket, az akadémiai szférát és a közigazgatási hatóságokat is. Azáltal, hogy széles körben elérhetővé teszik ezeket az erőforrásokat, az EU célja, hogy felgyorsítsa az innovációt és az MI-technológiák elterjedését a gazdaság minden szektorában.
A projekt pénzügyi háttere is ambiciózus. Az ipar által vezetett kezdeményezés keretében akár tízmilliárd eurós uniós és nemzeti finanszírozás is rendelkezésre állhat. Ez a jelentős közpénzforrás várhatóan katalizátorként hat majd, és legalább húszmilliárd eurónyi magánberuházást szabadíthat fel az Európai Unióban. Ez a modell, amely a köz- és magánszféra partnerségére épül, lehetővé teszi a hatalmas infrastruktúra-fejlesztések megvalósítását, miközben minimalizálja az adófizetőkre nehezedő terheket és ösztönzi a piaci szereplők aktív részvételét. A gigagyárak elhelyezkedése tekintetében rugalmasság jellemzi a terveket. Létrehozhatók egyetlen tagállamon belül, egyetlen telephelyen, vagy több helyszínen elosztva. Sőt, a tervek szerint lehetőség lesz határokon átnyúló fejlesztésekre is, amelyek több tagállamot is érintenek, ezzel is erősítve az uniós együttműködést és a technológiai tudás megosztását.
Az első pályázati felhívás keretében az Európai Unió legfeljebb négy projektet kíván támogatni. Ezek a projektek két fázisban részesülhetnek finanszírozásban. Az első fázisban minden kiválasztott projekt legfeljebb százmillió euró uniós finanszírozásra lesz jogosult, amely a kezdeti tervezési és előkészítési munkákra, valamint az alapvető infrastruktúra kiépítésére szolgál. Ezt követően, a második fázisban, a projektek további négyszázmillió euró támogatást kaphatnak, amely a teljes körű működéshez szükséges beruházások fedezésére szolgál. Ez a lépcsőzetes finanszírozási struktúra biztosítja, hogy csak a legígéretesebb és legmegvalósíthatóbb projektek kapjanak teljes támogatást, csökkentve ezzel a kockázatokat és optimalizálva a források felhasználását.
A pályázatok értékelési folyamata alapos lesz, és a támogatásról szóló végleges döntések várhatóan 2027 elején születnek meg. Ezt követően, a szükséges keretszerződések és egyedi szerződések aláírását követően, az építkezési munkálatok már 2027 folyamán megkezdődhetnek. A kiválasztott mesterséges intelligenciával működő gigagyárak várhatóan az aláírástól számított legfeljebb tizennyolc hónapon belül megkezdik tényleges működésüket. Ez a viszonylag gyors ütemterv azt jelzi, hogy az Európai Bizottság sürgetőnek tartja a mesterséges intelligencia területén való felzárkózást és vezető szerep megszerzését. A kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat Európa gazdasági versenyképességének növeléséhez, új munkahelyek teremtéséhez és az innovációs ökoszisztéma megerősítéséhez, alapvetően átalakítva a kontinens digitális infrastruktúráját és képességeit.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása