Magyarország villamosenergia-rendszere példátlan helyzetbe került a rendkívüli hőhullám és a Duna kritikus vízállása miatt. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a Paksi Atomerőmű akár már aznap, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat. Ez a lépés az ország legnagyobb, mintegy 2000 megawattos erőművének teljes termeléskiesését eredményezheti, bár a lakossági és vállalati energiaellátás, valamint az ivóvízellátás egyelőre zavartalan.
A Paksi Atomerőmű blokkjainak fokozatos lekapcsolása már megkezdődött. Kedden vezették be az első korlátozást, szerda délután leállították a 3. blokkot, majd csütörtök reggel a 2. blokk teljesítményét 50 százalékra csökkentették. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy szerdán a Dunamenti Erőmű egyik termelőegysége is meghibásodott, ami további 400 megawatt kapacitás kiesését okozta a rendszerből. Ennek a hibának a javítása akár egy-két hétig is eltarthat.
A kialakult kritikus állapot miatt Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a MAVIR energiairányítási központjában Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel áttekintik a válságforgatókönyveket. Ezek a tervek magukban foglalják a rotációs áramszünetek és az ipari fogyasztás korlátozásának lehetőségét is, amennyiben a villamosenergia-rendszer már nem tudja maradéktalanul kiszolgálni az igényeket. Bár a Paksi Atomerőmű teljes leállításáról még nem született végleges döntés, a szakértők szerint ennek esélye napról napra nő.
A Paksi Atomerőmű hűtőrendszere teljes egészében a Duna természetes vízszintjére épül, a folyó vize gravitációsan jut be a hidegvíz-csatornába, majd szivattyúk juttatják tovább. Az elmúlt napok fokozatos teljesítménycsökkentésének célja az időnyerés volt. Minden leállított turbina után kikapcsolható a hozzá tartozó hűtővíz-szivattyú, ami csökkenti a vízkivételhez szükséges vízszintet, így alacsonyabb dunai vízállás mellett is fenntartható a biztonságos üzem.
Aszódi Attila atomenergetikai szakértő szerint a Paksi Atomerőmű biztonsági hűtőrendszere elkülönül a normál üzemitől, és alacsonyabban elhelyezkedő szivattyúi révén extrém alacsony vízállásnál is képes vizet kivenni a Dunából. Teljes leállás esetén a hűtővízigény jelentősen csökken, ami további időt biztosít az üzemeltetőknek. Végső tartalékmegoldásként úszószivattyúk telepíthetők a hidegvíz-csatornába, amelyek a leállított blokkok biztonsági hűtését biztosítják rendkívül alacsony vízállás mellett is.
A jelenlegi helyzet rendkívülinek számít, hiszen a Paksi Atomerőmű első blokkjának 1982-es üzembe helyezése óta még soha nem fordult elő, hogy a négyblokkos erőmű valamennyi blokkja egyszerre leálljon ilyen okból. Már a mostani, körülbelül 1000 megawattos félkapacitású működés is rendkívül ritka állapot. Aszódi Attila kiemelte, hogy nemcsak Pakson jelentkeztek problémák; a romániai csernavodai atomerőmű két blokkja is leállt az alacsony dunai vízállás miatt, ami regionális szinten is feszessé teszi az energiaellátást.
A szakember szerint különösen az esti órákban válhat feszessé a régiós villamosenergia-rendszer, amikor a naperőművek már nem termelnek, de a fogyasztás továbbra is magas. Egy teljes paksi leállás rendkívül összetett helyzetet teremtene, és a kockázatot tovább növelné, ha közben a villamosenergia-hálózatban is komoly zavar vagy részleges összeomlás következne be. A következő napok, sőt akár hetek is kritikusak lehetnek a hazai villamosenergia-rendszer szempontjából.
Aszódi Attila szerint a blokkok addig nem indulhatnak újra, amíg a Duna vízszintje nem emelkedik biztonságos szintre, ami akár hetekig is elhúzódhat, ha a vízgyűjtő területen nem érkezik számottevő csapadék. Egy teljes leállás után a blokkok újraindítása egy rendkívül összetett, úgynevezett „black start” eljárást igényel, mely külső villamosenergia-ellátás segítségével építi fel újra az erőmű rendszereit.
Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója rámutatott, hogy a kialakult helyzet jól mutatja a klímaváltozás közvetlen hatását a hazai energiarendszerre. Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy a Duna vízszintje ilyen alacsonyra süllyedjen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megújuló energiaforrások, mint a több mint 8000 megawatt beépített naperőművi kapacitás, nappal fontos biztonsági tartalékot jelentenek, így napközben várhatóan nem alakul ki ellátási probléma.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása