Szakértői becslések szerint a magyar közép- és nagyvállalatok éves nyereségének jelentős része, akár néhány százaléka is elúszhat a július-augusztusi időszakban. Ezt a veszteséget nem elsősorban a nyári leállások, hanem a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából eredő információs káosz okozza. Amikor kulcsemberek távoznak, a döntési láncok megszakadhatnak, ami működési bizonytalanságot, késedelmeket és helytelen döntéseket eredményezhet.
A munkafolyamatok drasztikusan lelassulnak a nyári hónapokban, annak ellenére, hogy a legtöbb vállalat felkészül a szabadságolásokra. Iparági tapasztalatok szerint egy-egy szerződéskötés, beszerzési jóváhagyás vagy ügyfélpanasz kezelése ilyenkor a szokásos idő többszörösét veheti igénybe. Ez az „láthatatlan nyári adó” kötbérekben, elvesztett tenderekben és lemorzsolódó partnerekben mérhető.
A hagyományos e-mailes kommunikáció mára alkalmatlanná vált a nyári időszak menedzselésére, mivel a szabadságon lévők gyakran nem olvassák leveleiket, a bent lévők pedig nem tudják, ki dönthet egy adott kérdésben. Czinger Erik, a Munipolis hazai vezetője szerint a vállalatok jelentős része „vakrepülésben” van, mivel a helyettesítési lánc gyakran nincs egyértelműen rögzítve. A legnagyobb pénzügyi kockázatot azok a kulcspozícióban lévő munkatársak jelentik, akiknek hiányában leállhat a céges működés, ha távollétük és helyettesítőjük nincs megfelelően kommunikálva.
A home office és a hibrid munkavégzés általánossá válása kritikus mértékűvé tette a problémát. Míg korábban az irodai jelenlét idején fizikailag is látható volt egy kolléga hiánya, ma a digitális térben sokszor átláthatatlan, ki dolgozik éppen. A szakértők szerint egy vállalat, amely 2026-ban is kizárólag levelezőprogramokra támaszkodik a kritikus időszakokban, garantáltan pénzt veszít az operációs csúszásokon.
A nyári működési bizonytalanság további következménye lehet a bent maradó, túlterhelt munkavállalók frusztrációja. Ez az „irodai túlélők” körében őszre akár fluktuációs hullámot is elindíthat, ami tovább növelheti a cég veszteségeit. A megoldás nem a szabadságok korlátozása, hanem a stabil és kontrollált belső kommunikáció kiépítése, amelyre éppen akkor van a legnagyobb igény, amikor a munkatársak fele szabadságát tölti.
A belső kommunikációs hálózatokon keresztül egyetlen gombnyomással, push üzenetben vagy SMS-ben kellene értesíteni a releváns csapatokat arról, hogy az adott héten kihez kell fordulni a jóváhagyásokért. Ez elkerülné a felesleges köröket és a belső feszültségeket.
A probléma másik aspektusa a külföldről végzett távmunka, amely egyre népszerűbb, de számos adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménnyel járhat. Sokan tévesen gondolják, hogy kizárólag a külföldön töltött napok száma dönti el az adófizetési kötelezettséget. Bagdi Lajos, a Niveus partnere hangsúlyozta, hogy az adóügyi illetőség meghatározásakor több tényezőt is figyelembe kell venni, nem csak a tartózkodási napokat.
Huzamosabb külföldi munkavégzés esetén vizsgálni kell a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, amelyek Magyarország mintegy 80 országgal kötött. Az Európai Unión belül a társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartozás is összetett kérdés, melyet nem csak a lakcím vagy a munkáltató székhelye, hanem a tényleges munkavégzés helye és az A1-es igazolás megléte is befolyásol.
Amennyiben a távmunka az Európai Unión kívülről történik, a szabályok még bonyolultabbá válnak, különösen, ha nincs társadalombiztosítási egyezmény az adott országgal. A szabályok figyelmen kívül hagyása utólagos járulékfizetést és bírságot is eredményezhet. Néhány napos külföldi home office esetén az egészségügyi fedezettségre (EU tb-kártya vagy magánbiztosítás) kell kiemelt figyelmet fordítani.
Tartós külföldi munkavégzés esetén nemcsak az adózási és társadalombiztosítási szabályokat kell figyelembe venni, hanem a fogadó ország munkajogi előírásait és a munkaszerződés rendelkezéseit is. Egyre több vállalat rögzíti belső szabályzatban, mely országokból és milyen időtartamban engedélyezi a külföldi távmunkát, figyelembe véve az adatvédelmi, információbiztonsági és megfelelőségi kockázatokat.
A nemzetközi adóügyi információcsere folyamatosan bővül, így a külföldön végzett munkavégzéshez kapcsolódó adatok egyre könnyebben eljuthatnak az érintett adóhatóságokhoz. Ezért elengedhetetlen az előzetes adótervezés és a feltételek tisztázása az utazás előtt, mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Különösen fontos ez az Egyesült Államokhoz hasonló országok esetében, amelyekkel Magyarországnak jelenleg nincs hatályos kettős adóztatást kizáró egyezménye.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása