A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint a magyar gazdaság bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a nyers adatok alapján. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés 1,6 százalékot ért el. Ez az ütem megegyezik az első negyedévben mért éves bővüléssel, ami szintén 1,7 százalék volt.
A negyedéves adatok ugyanakkor a növekedési lendület mérséklődését mutatják. Míg az év első három hónapjában a GDP 0,8 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, addig a második negyedévben már csak 0,4 százalékos növekedést regisztráltak. Az első félévet tekintve a gazdaság 1,7 százalékkal teljesített jobban, mint az előző év azonos időszakában, ami nem jelez markáns fordulatot.
A gazdaság szerkezete érdemben nem változott az előző negyedévhez képest, az ipar és a szolgáltatások húzták a GDP bővülését. A mezőgazdaság továbbra is visszafogta a növekedést. A szolgáltatásokon belül a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek járultak hozzá leginkább a bővüléshez, amelyek jellemzően magasabb hozzáadott értéket képviselnek.
Az elemzői várakozások eltérőek voltak; az Erste 1,6 százalékos éves bővülést prognosztizált, ami egybeesett a KSH becslésével. Az ING jóval optimistább volt, 1,2 százalékos negyedéves, és akár 2,4 százalékos éves növekedést is lehetségesnek tartott. A közzétett hivatalos adatok végül visszafogottabb képet mutattak.
A gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje a lakossági fogyasztás maradt. Az infláció jelentősen mérséklődött, miközben a bérek emelkedése folytatódott. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói bizalom is javult, ami mind hozzájárult a kereslet élénküléséhez.
A második negyedév erős fogyasztási adatai mögött részben egyszeri tényezők is meghúzódhatnak. A 2026-os országgyűlési választásokat megelőzően bevezetett jövedelemnövelő és keresletélénkítő kormányzati intézkedések átmenetileg tovább növelhették a háztartások kiadásait.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a közzétett GDP-adat csalódást okozott az előzetes várakozásokhoz képest. Rámutatott, hogy az áprilisi és májusi havi statisztikák alapján az ipar erős negyedévre volt kilátásban az új termelési kapacitások üzembe állása miatt. A kiskereskedelem is kedvező képet mutatott, bővülést ért el az erős első negyedéves bázishoz képest is.
A vártnál gyengébb GDP-teljesítmény mögött több tényező is állhat. Minden kormányváltást, még ha ugyanaz a politikai erő is marad hatalmon, rendszerint lassulás kísér, amíg az új kormányzati struktúra feláll. Regős Gábor szerint a mostani átmenet erőteljesebb hatással járhatott, mivel az év első három hónapját a szokásosnál is nagyobb költekezés jellemezte, bár ezt a kiskereskedelmi adatok egyelőre nem támasztják alá.
A növekedést a turizmus is fékezhette, ahol az iráni–izraeli konfliktus miatti bizonytalanság visszavethette a forgalmat. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a részletes folyamatokat a KSH szeptember 1-jére ígért második becslése tárhatja fel. Az első adatok alapján valószínű, hogy a lakossági fogyasztás maradt a növekedés fő támasza, de lendülete elmaradhatott az optimista fogyasztói bizalmi mutatók által előrevetített szinttől.
Az elemző szerint a beruházások oldalán kedvezőtlenebb kép rajzolódhat ki. Az új kormány által elrendelt felülvizsgálatok lassíthatták az állami finanszírozású beruházásokat, miközben a vállalatok is kivártak, annak ellenére, hogy az üzleti bizalom javult. Ez a kettős hatás érdemben visszafoghatta a GDP növekedési ütemét.
Virovácz Péter kiemelte, hogy az ipar erős teljesítménye javíthatta az exportot, amit a kedvezőbb külkereskedelmi adatok is alátámasztanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az export növekedése nem feltétlenül jelenik meg teljes mértékben a GDP-ben, mivel az új ipari kapacitások egy részének alacsony a hazai hozzáadott értéke. Emiatt a termelési statisztikák és a nemzeti számlákban kimutatott gazdasági teljesítmény között nagyobb eltérés alakulhatott ki. Az ING elemzője szerint a vártnál gyengébb GDP-adatot elsősorban nem a külső környezet, hanem a magyar gazdaság belső folyamatai magyarázhatják.
A féléves adatok alapján az ING felfelé módosította idei GDP-előrejelzését. A pénzintézet a korábban várt 1,5 százalék helyett már 1,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2026-ra. Ennek eléréséhez elegendő lehet, ha az év második felében fennmarad az elmúlt öt negyedévben átlagosan mért, körülbelül 0,44 százalékos negyedéves növekedési ütem.
Virovácz Péter szerint kedvezőbb forgatókönyv is elképzelhető. Ha a javuló fogyasztói és üzleti bizalmi mutatók élénkítik a lakossági fogyasztást, a vállalati beruházások új lendületet kapnak, és az állami beruházások ismét felfutnak, akkor a gazdaság stabil növekedési pályán maradhat az év második felében. Ebben az esetben a belső kereslet, különösen a lakossági fogyasztás, lesz a magyar gazdaság legfontosabb növekedési motorja 2026-ban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása