Encs polgármestere, Mikola Gergely nyilvánosan szólította fel a helyi lakosokat, hogy ne értékesítsék ingatlanjaikat a Szlovákiából, a felszámolt kassai telepről érkező családoknak. A település önkormányzata várhatóan önkormányzati elővásárlási jogot vezet be bizonyos ingatlanokra, hogy megakadályozza a szerinte civil szervezetek által szervezett áttelepítést. Az ügy kapcsán Szalonnán már két család letelepedett, ami regionális és nemzetközi szinten is párbeszédet indított a szociális problémák kezeléséről.
Mikola Gergely encsi polgármester Facebook-oldalán tette közzé felhívását, amelyben arra kérte a helyieket, hogy ne adják el ingatlanjaikat a Kassáról érkező, mélyszegénységben élő családoknak. A polgármester szerint civil szervezetek közreműködésével, finanszírozással mintegy 200-300 szlovákiai roma áttelepítését tervezik több borsodi járásba. Encs képviselő-testülete a következő ülésén tárgyalja az önkormányzati elővásárlási jog bevezetését olyan ingatlanokra, amelyeket a polgármester gyanúja szerint olcsón megvásárolnának a kilakoltatottak számára.
Az RTL korábban beszámolt két, magyarul nem beszélő, mélyszegénységben élő családról, akik a kassai Lubina telep felszámolása után Szalonnán vásároltak házat. Az ügyre reagálva Balogh Zsolt, Szalonna polgármestere rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze. Ezen az ülésen elfogadták a település önazonossági rendeletét, amelynek célja a felelős ingatlanértékesítés ösztönzése és olyan új lakók vonzása, akik tiszteletben tartják a helyi értékeket.
Mikola Gergely az ingatlaneladást az "illegális deportálásban" való részvételnek minősítette, és jogi felelősségre vonást helyezett kilátásba az eladók számára. Később, a kassai Tóvárosi lakótelep polgármesterének, Lenka Kovačevičovának a közleményére reagálva, amelyben tagadta a szervezett áttelepítést, Mikola elnézést kért, amennyiben a közlemény a valóságnak megfelel. Ugyanakkor felvetette, hogy Kovačevičovának is elnézést kellene kérnie, amiért a legkiszolgáltatottabb csoport helyzetét kampánytémává tette.
A szlovákiai Kassa városában található Lubina telep nagyrészt roma lakosságú volt, és a városvezetés döntése alapján felszámolták. A kassai városvezetés alternatív lakhatási lehetőséget ajánlott fel az érintetteknek, de ennek pontos helyszínét nem hozták nyilvánosságra. Az MTI szerint a kassai városháza tagadta, hogy olyan programot folytatna, amely szociálisan hátrányos helyzetű lakóinak más, így magyarországi településekre történő áttelepítésére irányulna.
Balogh Zsolt, Szalonna polgármestere tájékoztatása szerint a kassai városháza a két család életkörülményeinek javítását támogatta, például az ingatlanok lakhatóvá tételében. Az ötlet egy kerületi vezető önálló kezdeményezése volt, a családok pedig saját döntésük alapján, hitelből vásároltak ingatlant Szalonnán helyi tulajdonosoktól.
Mikola Gergely encsi polgármester a TV Kosice július 17-i adásából értesült egy kassai romatelep lebontásáról, amelynek több mint kétszáz lakosa volt. Ezen információk, valamint a szalonnai eset és a szlovák médiában megjelent nyilatkozatok alapján feltételezte a civil és politikai hátteret, valamint a teljes telep bontását és a nagyobb létszámú áttelepítést. A polgármester megkérdőjelezte, hogy egy bódévárosban élő családnak elegendő információja és pénze lenne önálló ingatlanvásárláshoz külföldön.
Mikola Gergely szerint a kezdeti politikai kommunikáció inkább a telep megszüntetésére, mint a családok jövőjére fókuszált. Bár az átköltözés forrásszerzés után „önkéntesnek” tűnik, a polgármester úgy véli, ez implicite a probléma áthelyezését jelenti egy másik országba. Feltételezése szerint a családoknak nem volt valódi döntési joguk az országon belüli vagy külföldi letelepedésről, hanem egyfajta „javaslatot” fogadtak el. Ezen körülmények alapján tartja alkalmasnak a „deportálás” szót, még ha erős is.
Az ügy rávilágít a szociális és lakhatási problémák nemzetközi dimenziójára, valamint a határon átnyúló migrációval kapcsolatos feszültségekre. A magyarországi települések polgármestereinek eltérő reakciói és a szlovák hatóságok nyilatkozatai közötti ellentmondások bonyolítják a helyzetet. Mikola Gergely encsi polgármester fellépése a helyi közösség védelmét célozza, hangsúlyozva a helyi roma közösségekre való gondolást is.
Az önkormányzati elővásárlási jog bevezetésének terve Encsen és a szalonnai önazonossági rendelet megalkotása a helyi közösségek önrendelkezési törekvéseit mutatja. Ezek az intézkedések jogi eszközökkel próbálnak válaszolni a települések demográfiai és szociális kihívásaira, különös tekintettel az ingatlanpiaci folyamatokra. A polgármesterek nyilatkozatai kiemelik a felelős ingatlanértékesítés fontosságát és a települések kulturális, közösségi értékeinek megőrzését.
Az eset felveti a mélyszegénységben élők támogatásának és lakhatásának kérdéseit is. Mikola Gergely rámutatott, hogy Encsen is jelentős a szociális lakásigénylők száma, és az önkormányzat aktívan keres ingatlanokat szociális lakások kialakítására. Ez a helyi lakhatási problémák kezelésével párhuzamosan történik, például viharkárban megsérült családok elhelyezésével.
Encs önkormányzata a tervek szerint nem általános és teljeskörű elővásárlási jogot vezet be. Ehelyett a lakásgazdálkodási szempontból, illetve műemlékvédelmi környezetben található, nem lakott lakáscélú ingatlanokra koncentrálnak. Ez az intézkedés nem kizárólag a jelenlegi ügyhöz kapcsolódik, hanem a városfejlesztési és lakásgazdálkodási koncepciójuk része.
A polgármester hangsúlyozta, hogy az elmúlt években is igyekeztek olyan ingatlanokat vásárolni, amelyekben szociális lakásokat alakíthatnak ki a szegregátumokban élő családok számára, jobb életkörülményeket biztosítva számukra. Jelenleg is keresnek ilyen ingatlanokat, mivel egy viharkárban megsérült ház miatt 17 fő lakhatását kell megoldaniuk a településen belül. Encsen a szociális lakásigénylők száma meghaladja a 40 családot, és hasonló számú család él nagyon rossz körülmények között.
Mikola Gergely továbbra is úgy látja, hogy több „anomália és megválaszolatlan kérdés” van az üggyel kapcsolatban, ezért várja az ellentétes nyilatkozatok feloldását. A helyzet további fejleményei, a kassai városvezetés esetleges további lépései, valamint a civil szervezetek szerepének tisztázása meghatározhatja az ügy jövőjét és a határon átnyúló szociális kihívások kezelését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása