A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén olyan mértékű átvilágítás körvonalai rajzolódtak ki, amelyre korábban nem volt példa Magyarországon. A Toroczkai László (Mi Hazánk) elnökletével zajló tanácskozáson három fő napirendi pontról egyeztettek a tagok, melyek az állampolgári beadványok kezelését, a bizottsági szakértő kiválasztását és a bekérni tervezett adatok listáját érintették. A cél a rendszerszintű problémák azonosítása és a végrehajtási rendszer "meggyógyítása", ahogy azt Molnár Zoltán (Tisza) megfogalmazta.
Az ülésen elsőként az állampolgári beadványok kezelésének rendjét vitatták meg. Kiss Máté Zsolt (Tisza) javasolta, hogy a bizottság saját, díjazás nélküli szakértőt alkalmazzon a beadványok előszűrésére, aki az ügyeket prezentálná a bizottság elé. Nacsa Lőrinc (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a bizottság feladata a rendszerszintű ügyek vizsgálata, nem pedig az egyedi kérelmek kivizsgálása, ezért az egyedi ügyeket csak a rendszerszintű problémák megértéséhez használhatják fel. Javasolta továbbá a megkeresések továbbítását az Igazságügyi Minisztériumba is. Toroczkai László kompromisszumosnak ítélte a javaslatot, kiemelve, hogy eddig 35 megkeresés érkezett, de ez a szám jelentősen növekedhet, ami indokolttá teszi egy külső szakértő bevonását.
A második napirendi pont a bizottság közös szakértőjének személyére vonatkozott. Toroczkai László Marczingós Lászlót javasolta, akit a 2008-2009-es devizaperek ismert jogi képviselőjeként és uniós jogi szakértőként mutatott be. Kiemelte, hogy Marczingós politikailag nem elfogult, kritikusan viszonyul minden párthoz és kormányhoz, ami alkalmassá teszi a feladatra. Gyöngyösi István (Tisza) alelnök elismerte Marczingós érdemeit, de külsős szakértőként tudná elképzelni. Nacsa Lőrinc azt indítványozta, hogy minden tag javasoljon jelölteket szakmai önéletrajzzal, és a döntés egy későbbi ülésen születhessen meg. Kiss Máté Zsolt egyetértett az önéletrajzok bekérésével, de nem szabna határidőt a javaslattételre, és több vizsgálóbizottsági szakértő felvételét sem zárná ki. A bizottság elnöke elfogadta a javaslatokat, így a szakértőkről szóló szavazás elmaradt, a jelölteket a következő ülésre várják.
A harmadik napirendi pont a bizottság által bekérendő adatok listájának meghatározása volt, amely rendkívül széles körű átvilágítást vetít előre. Kiss Máté Zsolt javaslatai alapján az Igazságügyi Minisztériumtól a végrehajtói döntések és pályázatok anyagai, a kormányhivataloktól a bejegyzett ingatlanokról és gépjárműfoglalásokról szóló végrehajtói iratok bekérése szerepel a tervekben. A Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) árverésen értékesített ingatlanokra, lakhatási szegénységre és lakhelyelhagyási kényszerintézkedésekre vonatkozó adatokat kérnének. Emellett a végrehajtókkal kapcsolatos bírósági ügyek dokumentumait is bekérnék, az ügy állásától függetlenül.
Az adatkérések kiterjednek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára, a Magyar Bírói Végrehajtói Karra (kinevezések, továbbképzések, elnökségi ülések, vagyonleltár), a Magyar Nemzeti Bankra (követelések, tőketartozások, hitelszerződések, mulasztások), az Országos Közjegyzői Kamarára és a Magyar Ügyvédi Kamarára (visszaélések), a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (adóellenőrzések száma), valamint az Országos Bírósági Hivatalra (statisztikai adatok). Nacsa Lőrinc támogatta a javaslatokat, kiegészítve azzal, hogy a témacsoportokat különválasztva, területi bontásban kérnék be az adatokat, továbbá vizsgálnák a 2021-es végrehajtói átalakítások (pl. 7 éves mandátum, jogász végzettség) hatásait is. Kiss Máté Zsolt megerősítette, hogy az adatok bekérése elektronikus úton történik majd, elismerve a feladat nagyságát.
A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság célja, hogy feltárja a végrehajtási rendszerben tapasztalható rendszerszintű problémákat és visszaéléseket. A bizottság megalakulása azt jelzi, hogy a jogalkotók és a politikai szereplők egyaránt érzékelik a területen felmerülő kihívásokat és az állampolgári panaszok jelentőségét. A rendszerszintű megközelítésre való törekvés, amelyet több bizottsági tag is hangsúlyozott, azt jelzi, hogy a cél nem csupán az egyedi esetek orvoslása, hanem a rendszer egészének átfogó felülvizsgálata és reformja.
A bizottság által tervezett átvilágítás példátlan mértékű, hiszen számos kulcsfontosságú állami és szakmai szervezettől kérne be részletes adatokat. Ez az átfogó adatkérés lehetőséget teremthet a végrehajtási rendszer működésének mélyreható elemzésére, a potenciális gyenge pontok és a visszaélések forrásainak azonosítására. Az elektronikus adatbekérésre való törekvés, bár technikai kihívásokat rejt, hozzájárulhat a gyorsabb és hatékonyabb feldolgozáshoz. A feladat azonban rendkívül komplex, Toroczkai László is "iszonyatosan nagy munkának" nevezte, különösen az adatok feldolgozása és a december 31-i határidő tartása kapcsán. A vizsgálat eredményei alapul szolgálhatnak a jövőbeni jogszabályi változásokhoz és a rendszer hatékonyabbá tételéhez.
A bizottság következő ülését a jövő héten szerdán tartja, ahol várhatóan tovább haladnak a szakértők kiválasztásával és az adatkérések pontosításával. Toroczkai László sürgette a haladást, tekintettel a közelgő nyári szünetre, és reményét fejezte ki, hogy szeptembertől már érdemi munka kezdődhet. Az átvilágítás kiterjedhet a jogorvoslati lehetőségekre, a végrehajtói kar gazdasági kérdéseire, az inkasszókra, letiltásokra, jutalékszámítási rendszerre és az elévülésre is. A vizsgálat volumenét Nacsa Lőrinc "százezer oldal" nagyságrendűnek becsülte, ami rávilágít a bizottság előtt álló hatalmas feladatra és a munka összetettségére. A bizottság munkája tehát egy hosszú és alapos folyamat kezdetét jelenti, amelynek célja a magyar végrehajtási rendszer transzparenciájának és hatékonyságának növelése.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása