Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a 24.hu Della című podcastjában fejtette ki álláspontját, miszerint nem tervezi lemondását, és a hatályos jogszabályok alapján az elmozdítását sem tartja kivitelezhetőnek. Az elnök úgy véli, lemondása nem lenne jó döntés, különösen nem a miniszterelnök lemondásra felszólító üzenetére reagálva. Kiemelte, hogy az ÁSZ elnökének feladata természetes módon jár együtt a mindenkori kormánnyal kialakuló vitákkal, és ez nem új jelenség.
Az ÁSZ elnökét az Országgyűlés tizenkét évre választja, Windisch Lászlót 2022. július 4-én nevezték ki erre az időtartamra, ami az intézmény független működésének egyik garanciája. Az elnök megjegyezte, hogy idén – a korábbi hagyományokat felrúgva – nem kapott meghívást a Közgazdász-vándorgyűlésre.
Az interjú során Windisch László reagált a választások óta nyilvánosságra került számos ügyre, mint például a Transparency International által feltárt, közpénzből gazdálkodó állami tőkealapok átláthatatlan tevékenységeire, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásaira, valamint az Eximbankhoz kapcsolódó, közel ezermilliárd forintos ügyletekre, amelyek kapcsán feljelentések is születtek. Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a Számvevőszék mandátuma korlátokat szab a munkájuknak bizonyos területeken. Példaként említette az Eximbank esetét, ahol a bankfelügyeletet ellátó intézmény hatáskörébe tartozik a vizsgálat lefolytatása.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásai kapcsán azonban más a helyzet. Az ÁSZ a sajtóhírekre reagálva, a Fideszt érintő vizsgálat részeként a kampányfinanszírozás szempontjából fogja ellenőrizni a költéseket. Windisch László szerint ezt a munkát jelentősen nehezíti a Fidesz szervereinek lefoglalása, mivel emiatt az elektronikus levelezés sem tud megfelelően eljutni a címzettekhez.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül tavaly év elején kirobbant botrányról és a nyomozás haladásáról az elnök elmondása szerint nem rendelkezik több információval, mint a nyilvánosság. A jogi felelősségre vonáshoz fűződő elvárásokat mérsékelve kifejtette, hogy az ÁSZ ellenőrzései – részben hatáskör hiányában – nem tártak fel olyan bizonyítékokat, amelyek külső, azaz „fentről érkező” befolyást vagy a kedvezményezettek ráhatását igazolták volna. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságoknak ezen a téren lényegesen nagyobb a mozgásterük.
Az ÁSZ elnöke korábban visszautasította a miniszterelnök személyét érintő megjegyzéseit, amelyeket az intézmény alkotmányos függetlenségét sértő, példátlan beavatkozási kísérletnek minősített. Kijelentette, hogy az ÁSZ nem a kormány alá rendelt szerv, hanem az Országgyűlés szerve, amely a demokratikus hatalommegosztás rendszerében ellenőrzi a kormányt, nem pedig fordítva.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása