Vlagyiszlav Vlaszjuk, az ukrán elnök szankciós politikáért felelős tanácsadója újságíróknak mutatta be az Oresnyik ballisztikus rakéta és a Banderol cirkálórakéta roncsait, amelyek elemzése meglepő eredményekkel járt. Az ukrán szakértők megállapítása szerint az Oresnyik rakéta esetében az azonosított alkatrészek kizárólag orosz és fehérorosz gyártásúak voltak. Ez a felfedezés jelentős stratégiai következtetésekre ad okot, különösen a nemzetközi szankciók hatékonyságát illetően.
Az Oresnyik ballisztikus rakéta roncsainak vizsgálata során több mint ezer orosz, valamint körülbelül száz fehérorosz gyártmányú alkatrészt azonosítottak. Különösen figyelemre méltó, hogy a főegység 2023–2024-ben készült, de egyes komponensek 2025-ös gyártásúak is voltak. Ez arra utal, hogy Oroszország nem csupán régi készleteket használ fel, hanem aktívan folytatja a rakéták sorozatgyártását, új elektronikai alkatrészek felhasználásával.
Vlaszjuk kiemelte, hogy ez a tény azt jelzi, Oroszország gyakorlatilag már külföldi komponensek felhasználása nélkül is képes előállítani ezeket a korszerű és ütőképes rakétákat. Ez éles kontrasztban áll az olyan orosz rakétákkal, mint például az Iszkander-M, amelyekben továbbra is találtak nyugati, tajvani, svájci, japán és kínai alkatrészeket, melyek egy része szintén 2024-2025-ben készült. Az Oresnyik esetében azonban a vizsgált darabokból hiányoztak a nyugati eredetű komponensek.
A fehérorosz gyártók szerepe különösen hangsúlyos, hiszen az Integral és a Transistor üzemek termékei rendszeresen megtalálhatók a modern orosz rakétákban. Ez a szoros együttműködés Oroszország és Fehéroroszország között lehetővé teszi Moszkva számára, hogy fenntartsa és fejlessze hadiipari kapacitásait a nemzetközi szankciók ellenére.
Az Oresnyik egy MIRV-rendszerű rakétafegyver, ami azt jelenti, hogy egyetlen rakéta több robbanófejet is képes célba juttatni, jelentős pusztításra alkalmas. Indításait a Kazahsztán közelében, Kijevtől mintegy 1100 kilométerre fekvő Kapusztyin Jar-i kísérleti telepről hajtják végre. Oroszország rendszeresen fenyegeti Kijevet újabb Oresnyik-csapásokkal, de eddig mindössze három alkalommal alkalmazták az eszközt Ukrajna ellen.
Az első bevetésre 2024 novemberében került sor a Dnyipro folyónál, majd 2026 januárjában Lviv városát, legutóbb pedig 2026 május 24-én egy Kijev melletti települést támadtak vele.
Az Oresnyik rakéta hazai és fehérorosz alkatrészekből történő gyártása komoly kihívást jelent a nyugati országok számára, amelyek a szankciók révén igyekeznek korlátozni Oroszország hadiipari képességeit. Vlaszjuk szerint a szankciók működnek, de végrehajtásuk jelentős megerősítésre szorul, különösen a Fehéroroszországba irányuló külföldi elektronikai technológiák szállításának szigorúbb ellenőrzése révén. Az orosz rakétagyártás folyamatos működése és az új komponensek felhasználása azt mutatja, hogy a nemzetközi erőfeszítéseket a beszállítói láncok megszakítására kell összpontosítani.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása