David Robert, a Boston Dynamics ember-robot interakciós részlegének korábbi vezetője, aki a cég humanoid robotjainak tervezéséért is felelt, úgy véli, hogy a robotok akár három éven belül szerves részévé válhatnak az emberek életének. Jelenleg Budapesten dolgozik egy saját projekten, amely a technológia helyett a dizájnt és az emberi szempontokat helyezi előtérbe, inspirációt merítve a hagyományos kézművességből, többek között a magyar textilművészetből. Robert hangsúlyozza, hogy a robotok elfogadása és hasznossága nagyban függ attól, hogy mennyire tudnak zökkenőmentesen és megnyugtatóan beilleszkedni az emberi környezetbe, elkerülve az ijesztő vagy fenyegető megjelenést.
David Robert idén tavasszal távozott a Boston Dynamics-tól, ahol több mint négy évig irányította az ember-robot interakcióval kapcsolatos munkát, és felelős volt a robotok „személyiségének” és emberi kapcsolódásának kialakításáért. Ezt követően egy új vállalkozásba kezdett, amely a technológiai fejlesztés mellett a dizájn és az emberközpontú megközelítésre összpontosít. Jelenleg Budapesten gyűjt inspirációkat, együttműködve magyar dizájnerekkel és művészekkel, különös tekintettel a magyar textilművészetre, hogy egy olyan robotot hozzon létre, amely a hagyományos kézművesség elemeit is magában hordozza.
Célja, hogy a robotok ne csak funkcionálisak legyenek, hanem esztétikailag és érzelmileg is elfogadhatóbbá váljanak az emberek számára. Robert meggyőződése, hogy a technológia és a művészet ötvözésével olyan robotok hozhatók létre, amelyek valóban hasznosak és megbízhatóak a mindennapokban. A projektje révén igyekszik hidat építeni a mérnöki precizitás és a humánus tervezés között, elősegítve a robotok társadalmi integrációját.
Robert karrierje Hollywoodban kezdődött, ahol animációval és speciális effektekkel foglalkozott, különösen a procedurális animációval. Ezen a területen ismerkedett meg a „mesterséges élet” koncepciójával, amely a biológiát és a mesterséges intelligenciát ötvözi, lehetővé téve természetes rendszerek szimulálását a számítógépen, például növények növekedését vagy folyók mozgását. Ez a kísérletező megközelítés inspirálta animátori munkájában, kiterjesztve az animáció fogalmát a képernyőn túli valóságra.
2009-ben az MIT Media Labben folytatta tanulmányait, ahol a technológiát és a művészetet ötvöző megközelítéssel robotokat kezdett életre kelteni. Itt Cynthia Breazeal munkacsoportjában nem kizárólag mérnöki szempontból vizsgálták a robotikát, hanem az emberi igényekre és a tervezési elvekre is fókuszáltak. A gyermekekkel végzett robot-tesztek során rájött, hogy az emberek, különösen a gyerekek reakcióinak megértése kulcsfontosságú, ezért a Harvardon Joe Blatt professzor irányítása alatt a robottervezés társadalomtudományi aspektusait is elsajátította.
Ez a sokoldalú tudás – műszaki és humán ismeretek együttesen – tette őt „generalistává”, aki nemcsak a robotok építésének módját és idejét érti, hanem azt is, hogy miért érdemes megépíteni őket, és hogyan lehet a legjobban hasznosítani. Mielőtt a Boston Dynamics-hoz került volna, dolgozott a Huaweinél, ahol segített elindítani az első robotikai divíziót, valamint egy önvezető autókkal foglalkozó startupnál is, ahol az üzleti szempontokba is betekintést nyert.
David Robert szerint a dizájn szerepe a robotikában messze túlmutat az esztétikán; alapvetően befolyásolja a robot működését és az emberekkel való interakcióját. Bár a mérnöki munka elengedhetetlen egy robot megépítéséhez, a tervezők feladata, hogy a robot ne legyen ijesztő, mozgása pedig gördülékeny és megbízható legyen, akárcsak egy telefonos alkalmazás felhasználói felülete. A mozgás minősége, vagyis az animáció, kulcsfontosságú a bizalom kialakításában és abban, hogy a robotok hasznosnak és elfogadottnak tűnjenek az emberek számára.
Az animáció és a robotok irányítása az évek során jelentősen fejlődött, különösen a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségekkel. Robert kiemeli, hogy bár az animatronok már régóta léteznek, a valós robotok irányítása sokkal összetettebb, mint egy egyszerű lejátszás gomb megnyomása. A robotok fizikai korlátai, a motorok képességei és a fizika törvényei mind befolyásolják a mozgásukat, ezért a tervezés során figyelembe kell venni, hogy a kívánt mozdulat hogyan valósítható meg a valóságban.
Példaként említi a Boston Dynamics Atlas robotjának fejlődését. Az eredeti, hidraulikus Atlas – bár látványos szaltókat tudott – veszélyes lehetett a kifröccsenő folyadék miatt, és a tökéletes mozdulatok rögzítése sok ismétlést igényelt. Az új Atlas azonban egy teljesen újratervezett modell, amely a legmodernebb mérnöki teljesítményt képviseli, és jelentős előrelépést jelent a robotika területén, mivel egyedi motorokkal és fejlett technológiával képes olyan mozdulatokra, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.
Robert előrejelzése szerint a robotok már három éven belül széles körben elterjedhetnek az emberek mindennapjaiban. Bár felmerülhet a félelem a robotok esetleges „uralmától”, ő úgy véli, hogy ez a folyamat irányítható oly módon, hogy az az emberiség javát szolgálja. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a robotok tervezésekor ne csak a műszaki hatékonyságra, hanem az emberi elfogadásra és a bizalomra is nagy hangsúlyt fektessünk.
A jövőben a robotok hasznossága és a velük való együttélés minősége nagymértékben függ majd attól, hogy a tervezők és mérnökök mennyire képesek megérteni az emberi pszichológiát és a társadalmi interakciókat. A David Robert által képviselt interdiszciplináris megközelítés, amely ötvözi a művészetet, a technológiát és a társadalomtudományokat, kulcsfontosságú lehet abban, hogy a robotok ne ijesztő gépekként, hanem hasznos és megbízható társakként jelenjenek meg a mindennapokban. A budapesti projektje is ezt a filozófiát tükrözi, a hagyományos kézművesség bevonásával teremtve hidat a múlt és a jövő technológiája között.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása