A Velencei-tó környéki ingatlanpiac jelentős átalakuláson megy keresztül, ahol a hagyományos nyaralóvásárlók érdeklődése érezhetően csökken, miközben az életvitelszerű használatra szánt házak és lakások iránti kereslet stabil, sőt, bizonyos esetekben növekvő tendenciát mutat. Az ingatlan.com szakértőjének, Balogh Lászlónak megállapítása szerint a tó közelsége továbbra is kiemelt érték, azonban a vevők egyre inkább állandó lakóhelyet keresnek a térségben, nem csupán néhány hetes üdülésre alkalmas ingatlant.
Az ingatlan.com által vizsgált öt településen – Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Pákozdon, Sukorón és Velencén – a telefonos érdeklődések száma 2026-ban 14,7 ezer volt, ami közel 7 százalékos visszaesést jelent az előző évi 15,8 ezerhez képest. Ez az általános csökkenés azonban ingatlantípusonként eltérő mértékű. Míg az eladó házak iránti érdeklődés lényegében változatlan maradt, 10,5 ezer megkereséssel, addig a lakásoké 1 százalékkal emelkedett.
Ezzel szemben a nyaralók iránti kereslet jelentős, 26 százalékos visszaesést mutatott, 3400-ról 2500-ra csökkenve egy év alatt. A települések között is megfigyelhetők eltérések: Pákozdon az összkereslet megfeleződött, Velencén több mint 11 százalékkal mérséklődött. Gárdonyban ugyanakkor 3 százalékos, Sukorón pedig mintegy 20 százalékos növekedés volt tapasztalható, utóbbi helyeken főként a panorámás házak vonzzák a vevőket.
A kínálati oldalon is változások figyelhetők meg. A vizsgált öt településen az eladó ingatlanok száma 2021 júliusában 662 volt, ami 2025 júliusára 954-re emelkedett, majd 2026 júliusára 764-re csökkent. Ez egy év alatt közel 20 százalékos szűkülést jelent, de még így is több mint 15 százalékkal meghaladja a 2021-es szintet. A nyaralók kínálata volt a legdinamikusabb: az eladó üdülőingatlanok száma 2025 és 2026 júliusa között több mint 34 százalékkal, 170-ről 112-re esett vissza.
A nyaralók háttérbe szorulása nem újkeletű jelenség, hosszabb távon is megfigyelhető a trend. Míg 2021-ben az összes Velencei-tavi ingatlan iránti érdeklődés 21 százaléka irányult üdülőingatlanokra, addig 2026-ra ez az arány 17 százalék alá csökkent. Ez a változás Balogh László szerint azt tükrözi, hogy a vevők prioritásai eltolódtak a rövid távú pihenésről az állandó, életvitelszerű lakhatás felé.
A kínálat csökkenése nem feltétlenül jelenti azt, hogy több ingatlan kelt el. Az elemzés rámutat, hogy a tulajdonosok egy része a gyengébb kereslet miatt dönthetett úgy, hogy leveszi ingatlanát a piacról, kivárva a kedvezőbb időszakot. Ez a magatartás különösen a nyaralók szegmensében lehet jellemző, ahol a kereslet visszaesése a legmarkánsabb volt.
Az árakban nem történt általános visszaesés a keresleti trendek ellenére. A házak medián négyzetméterára a vizsgált településeken 2021 júliusa és 2026 júliusa között közel 70 százalékkal emelkedett, 534 ezer forintról 905 ezer forintra. A nyaralók esetében is hasonló drágulás volt tapasztalható, 586 ezerről 899 ezer forintra nőtt a medián négyzetméterár.
A lakások árai még magasabbak, 2026 júliusában közel 1,1 millió forintos középáron szerepeltek a kínálatban. Jelentős különbségek vannak a települések között is: Sukorón a medián négyzetméterár 833 ezer forint, Gárdonyban 935 ezer, Velencén pedig 988 ezer forint. Ez az árszint Balogh László szerint még mindig elmarad a budapesti (mintegy 1,4 millió forint) és a székesfehérvári (950–960 ezer forint) medián négyzetméterártól.
Ez az árelőny kulcsfontosságú a térség vonzerejének fenntartásában, különösen azok számára, akik Budapest vagy Székesfehérvár elérhető közelségében keresnek állandó lakóhelyet. Az alacsonyabb árszint, kombinálva a tó közelségével és a természeti környezettel, továbbra is vonzó alternatívát kínál a városi agglomerációkhoz képest.
A Velencei-tó térségének ingatlanpiaca tehát egyértelműen az állandó lakhatás felé tolódik el. Amennyiben a tó állapotának javítását célzó intézkedések sikeresek lesznek, az további pozitív impulzust adhat a piacnak, stabilizálva és erősítve a lakóingatlanok iránti keresletet. Az árelőny fenntartása és a környezeti fejlesztések kulcsfontosságúak lehetnek a jövőbeni növekedés szempontjából.
A folyamatosan emelkedő árak és a stabil kereslet a házak és lakások iránt azt sugallják, hogy a Velencei-tó környéke egyre inkább a fővárosi és megyeszékhelyi agglomeráció részévé válik, ahol az emberek nem csupán kikapcsolódni, hanem élni szeretnének. Ez a trend hosszú távon is meghatározó lehet a térség fejlődésében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása