A Duna magyarországi szakaszán jelentős fennakadások tapasztalhatók a hajóforgalomban az extrém alacsony vízállás miatt. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium tájékoztatása szerint mintegy tizenöt szállodahajó kénytelen várakozni, és a teherhajók többsége is áll a folyón. Ez a helyzet nem csupán lokális problémát jelent, hanem a Duna teljes, 2412 kilométeres hajózható szakaszán nehezíti a nagyobb merülésű vízi járművek közlekedését. A vízügyi szakemberek és a hajózási hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, miközben a meteorológiai előrejelzések sem ígérnek gyors javulást.
A hajózás biztonságának alapvető feltétele, hogy a hajótest alja és a folyómeder között legalább tíz centiméter távolság maradjon. Az alacsony vízállás miatt azonban számos helyen, különösen a Duna magyarországi szakaszán, úgynevezett "mélységhiányos" gázlók alakultak ki. Ezeken a pontokon a szokásos 270 centiméteres vízmélység nem biztosított. A vízügyi igazgatóságok rendszeresen felmérik a folyó medrét, és a hajózási hatóság hirdetményben tájékoztatja a hajósokat az aktuális állapotról és a veszélyes szakaszokról. Azonban a továbbhaladásról szóló végső döntés a hajó felelős vezetőjének kezében van, aki a közzétett vízállás- és gázlóadatok, valamint saját hajójának merülése alapján mérlegeli a kockázatokat. Fontos megjegyezni, hogy a hajózási hatóság az alacsony vízállás miatt nem korlátozza a hajók közlekedését, csupán tájékoztatást nyújt.
A minisztérium adatai szerint a magyar Duna-szakaszon mintegy tizenöt szállodahajó vesztegel, és a teherhajók zöme is kénytelen állni. Néhány teherhajó extrém rakománykönnyítéssel, mindössze hordképességének 10-20 százalékával képes csak közlekedni, ami jelentős gazdasági hátrányt jelent. Ez a kényszerű lassulás és leállás komoly kihívások elé állítja a logisztikai szektort és a turizmust egyaránt, hiszen a folyami szállítás és a hajós turizmus a Duna menti országok gazdaságának fontos pillére.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedd délutáni tájékoztatása szerint a következő napokban sem az Alpok, sem a Tisza vízgyűjtőterületein nem várható említésre méltó mennyiségű csapadék. Ezzel párhuzamosan újabb hőhullám éri el az Alpok és a Kárpát-medence térségét. Ez a két tényező együttesen azt eredményezi, hogy a Duna magyarországi szakaszán, valamint a Tisza duzzasztásmentes részein stagnáló, vagy lassan apadó vízszintekre lehet számítani a közeljövőben. Az OVF kiemelte, hogy az igen alacsony mederteltség továbbra is fennmarad. Ez a prognózis nem sok reményt ad a hajózásban érintetteknek a gyors javulásra.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy kedd reggel rekordalacsonyra csökkent a Duna vízállása Budapestnél. A vízmérce ekkor 31 centimétert mutatott, ami már önmagában is meghaladta a korábbi, 2018. október 25-én mért 33 centiméteres rekordot. A nap folyamán azonban a vízszint tovább süllyedt, és délután öt órára már mindössze 28 centimétert mértek. Ez a történelmi mélypont rávilágít a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válására, amelyek közvetlen hatással vannak a folyami ökoszisztémákra és a gazdasági tevékenységekre.
Az alacsony vízállás okozta problémák komplex kihívások elé állítják a Duna-menti országokat. A hajózás korlátozása, a gazdasági veszteségek és a környezeti hatások hosszú távú megoldásokat igényelnek. A jelenlegi helyzet rávilágít a vízügyi infrastruktúra fejlesztésének, a fenntartható vízgazdálkodásnak és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak a fontosságára. A rövid távú előrejelzések alapján a hajózásban érintetteknek továbbra is rendkívüli óvatossággal és alkalmazkodással kell számolniuk.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása