Az Országgyűlés a közelmúltban három, a magyar helyreállítási terv (RRF) végrehajtásához kapcsolódó törvénycsomagot szavazott meg, melyek alapvető feltételei a mintegy 10 milliárd eurós uniós keret lehívásának. Ez a jogszabályi lépés mintegy 1300 milliárd forintnyi fejlesztés előtt nyit utat, elsősorban a közlekedés, az energetika és az adórendszer területén. A döntések célja az ország gazdasági fellendülésének és modernizációjának elősegítése uniós források felhasználásával.
A képviselők elfogadták a közösségi közlekedés átalakításáról szóló jogszabályt, melynek értelmében létrejön egy országos közlekedésszervező és egy állami tulajdonú gördülőállomány-kezelő társaság. A közlekedésszervező feladata lesz a hálózat, a menetrend és a tarifarendszer kialakítása, valamint a szolgáltatókkal kötött szerződések kezelése. A gördülőállomány-kezelő társaság a közlekedési és beruházási miniszter felügyelete alatt működik majd, és uniós forrásokból, mintegy 1,8 milliárd euró értékben, új HÉV-szerelvényeket és régióközi motorvonatokat szerez be.
Az energetikai vállalások teljesítéséhez szükséges törvénycsomagot is jóváhagyta a parlament, amely számos jogszabályt módosít, többek között a villamos energiáról és az energiahatékonyságról szólókat. A módosítások célja a zöldenergiára való átállás felgyorsítása, a villamosenergia-tárolók elterjedésének ösztönzése és a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Az energetikai beruházásokra a módosított helyreállítási tervben mintegy 1,7–2 milliárd eurós keret áll rendelkezésre, továbbá megszüntették a Geotermikus Energia Bizottságot is.
A harmadik elfogadott törvénycsomag az RRF és egyes kormányprogramok végrehajtásához kapcsolódó intézkedéseket tartalmazza, beleértve több adószabály módosítását. Megszüntetik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, a műemléki projektekhez és a kihasználatlan növekedési adóhitelhez kapcsolódó kedvezményeket. Kivezetik a bevándorlási különadót, a települési adót, az ebrendészeti hozzájárulást, valamint a szén-dioxid-kvótaadót és a tranzakciós díjat, miközben megduplázzák a levegőterhelési díjat.
A magyar helyreállítási terv, amelynek teljes kerete mintegy 10 milliárd euró, jelentős részben vissza nem térítendő támogatásokból (körülbelül 6,5 milliárd euró) és hitelekből (mintegy 3,5 milliárd euró) tevődik össze. Az uniós források lehívásához az Európai Bizottság által meghatározott mérföldkövek teljesítése szükséges, amelyek közé a most elfogadott jogszabályok is tartoznak. A közlekedési és energetikai intézkedésekhez közvetlenül mintegy 3,5–3,8 milliárd eurónyi RRF-forrás kapcsolódik.
A közlekedési jogszabály elfogadásáról eredetileg korábban döntöttek volna, de a zárószavazást elhalasztották. A parlamenti szavazások során a törvénycsomagok jelentős többséggel, 137 igen szavazattal kerültek elfogadásra, változó számú nem szavazat és tartózkodás mellett. Ezek a döntések a korábbi kormányzati vállalások jogi kereteit teremtik meg.
Ezek a jogszabályok kulcsfontosságúak az uniós források lehívásához, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak Magyarország gazdasági fejlődéséhez és modernizációjához. A közlekedési fejlesztések révén javulhat a személyszállítás minősége és hatékonysága, hozzájárulva a fenntarthatóbb mobilitáshoz. Az energetikai intézkedések felgyorsítják a zöld átmenetet és erősítik az ország energiafüggetlenségét, miközben az adórendszer átalakítása a gazdasági környezet finomhangolását szolgálja.
A törvények elfogadása egyértelmű jelzés az Európai Bizottság felé, hogy Magyarország teljesíti az RRF-tervben vállalt kötelezettségeit. Ez a lépés nem csupán a közvetlenül érintett ágazatokra, hanem az egész nemzetgazdaságra pozitív hatással lehet a beruházások ösztönzése és a versenyképesség növelése révén. A források felhasználása hozzájárulhat a hosszú távú fenntartható növekedéshez és a környezetvédelemhez.
Az elfogadott jogszabályok megteremtik a jogi feltételeket a vasúti járművek beszerzéséhez és az energetikai projektek megvalósításához, mint például az áramhálózat fejlesztése és az épületenergetikai korszerűsítések. A közlekedésszervező a jövőben versenyeztetési eljárásokat írhat ki a személyszállítási közszolgáltatások ellátására, ezzel növelve a hatékonyságot és a szolgáltatások színvonalát. A gördülőállomány-kezelő társaság működését felügyelőbizottság ellenőrzi majd, biztosítva az átláthatóságot.
Bár a most elfogadott törvények nem önmagukban szabadítják fel a teljes 10 milliárd eurós keretet, jelentős előrelépést jelentenek a kifizetésekhez szükséges vállalások teljesítésében. A további uniós források lehívása a helyreállítási tervben rögzített további mérföldkövek és célok elérésétől függ. A jogszabályok végrehajtása meghatározó lesz az ország jövőbeli fejlesztési irányai szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása