A főváros számlájáról 7,5 milliárd forintot inkasszált a Magyar Államkincstár, annak ellenére, hogy Budapest haladékot kért a szolidaritási hozzájárulás befizetésére. Ez a váratlan lépés meglepte a városvezetést, ahogy azt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója is megerősítette.
Az inkasszált összeg a 2025-re kiszabott szolidaritási hozzájárulás decemberi részletét érinti, nem pedig az idei évre vonatkozó befizetést. A város, amely már több mint 60 milliárd forint folyószámlahitelt görget maga előtt, érzékenyen érintette a levonás.
A Magyar Államkincstár hajtotta végre a 7,5 milliárd forintos inkasszót, amely a 2025-ös szolidaritási hozzájárulás decemberi részletére vonatkozott. A főváros vezetése meglepetten fogadta a lépést, mivel korábban haladékot kértek a befizetésekre.
Kármán András pénzügyminiszter korábban az idei, 86 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás befizetését október 15-ig elhalasztotta. Azonban a júliusi levonás a jövő évi hozzájáruláshoz kapcsolódik, ami tovább nehezíti a már most is jelentős folyószámlahitellel küzdő város helyzetét.
Magyar Péter miniszterelnök többször is hangsúlyozta a szolidaritási hozzájárulás befizetésének kötelezettségét és a jelenlegi törvények betartásának fontosságát. Kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Budapest csődveszélyben lenne, és spórolási ötleteket is említett a város számára.
A szolidaritási hozzájárulás ügyében a Tisza-kormány alapvetően az előző Orbán-kormány által kijelölt úton halad tovább. Az új Pénzügyminisztérium több fordulóban kért be adatokat a főváros gazdálkodásáról, és valószínűleg ezek alapján döntött az idei befizetések halasztásáról.
Budapest peres eljárásokat indított a szolidaritási hozzájárulás ellen, 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan több mint 175 milliárd forint és annak kamatainak visszatérítését követelve. Ezzel szemben az állam 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tart nyilván, az idei befizetések nélkül.
Jelenleg összesen tíz eljárás vár folytatásra vagy lezárásra, de új tárgyalási időpontokat még nem tűztek ki. Az Orbán-kormány idején, idén januárban már történt egy 11,7 milliárd forintos inkasszó a főváros számlájáról, ami jelzi a korábbi hasonló intézkedéseket.
A főváros pénzügyi helyzete kritikus, a 80 milliárd forintos folyószámlahitel szeptember 19-én jár le. A júliusi inkasszó tovább súlyosbítja a helyzetet, annak ellenére, hogy a városvezetés haladékot kért.
A be nem fizetett hozzájárulásokat az állam levonja a működésre járó normatívából. Ennek következtében Budapest idén egyetlen fillért sem kapott az utak, intézmények, közösségi közlekedés, valamint az idős- és hajléktalanellátás működtetésére szánt 39,5 milliárd forintos állami normatívából.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) márciusban további 45 milliárd forint forgóeszközhitelt vett fel, ami szintén a főváros nehéz gazdasági helyzetét tükrözi. A szolidaritási hozzájárulás befizetése és az állami normatíva elmaradása közvetlenül érinti a budapestiek mindennapjait.
A kormány augusztusra ígérte a költségvetés rendbetételét, és ezt követően várhatóan egyeztetnek az ügyben. Budapest egy javaslatcsomaggal készül, amely a folyamatban lévő pereket zárná le és rendezné a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetét.
A városvezetés szerint ez a javaslatcsomag csak az idei évre nyújtana megoldást, és 2027-től egy új, hosszú távú finanszírozási modellre lenne szükség a főváros stabil működéséhez. Ez a modell biztosítaná a fenntartható gazdálkodást a jövőben.
A papírforma szerint 2026-ban Budapestnek 97,7 milliárd forintot kellene befizetnie szolidaritási hozzájárulásként, miközben teljes éves bevétele 534 milliárd forint. Ez a jelentős terhelés hosszú távon fenntarthatatlan lehet a város számára, ami sürgős és átfogó megoldásokat igényel.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása