Az Országgyűlés keddi ülésén kulcsfontosságú döntéseket hozott, amelyek között kiemelkedik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvény elfogadása. Ez az új szervezet rendkívül széles jogosítványokkal rendelkezik majd a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatására és visszaszerzésére. Az NVVH megalapítása a Tisza-kormány egyik legfontosabb korrupcióellenes vállalása az Európai Unió felé, célja a közpénzek védelmének megerősítése. A képviselők ezen felül két, az uniós források lehívásához kapcsolódó törvénycsomagról is szavaztak, valamint számos más, az ország működését érintő kérdésben hoztak határozatokat.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal egy politikailag és szervezetileg független intézményként jön létre, amely az eddigi szerveknél jóval szélesebb hatáskörökkel bír majd. Az NVVH feladatai között szerepel a pénzügyi elemzés, a nyomozással összefüggő tevékenységek, a vádképviselet és a polgári jogi igényérvényesítés. Közvádlóként képviselheti az állam büntetőigényét, felkutathatja és azonosíthatja a jogellenesen megszerzett vagyonelemeket, továbbá eljárásokat kezdeményezhet azok visszaszerzése és a további vagyonkimentések megakadályozása érdekében.
A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választhatja meg, az elnöknek pedig évente be kell számolnia a szervezet tevékenységéről. Az NVVH munkatársai nem lehetnek párttagok és nem folytathatnak politikai tevékenységet, ezzel biztosítva a függetlenséget. A kormány várakozása szerint az egy szervezeten belül összpontosított jogosítványok gyorsabb és összehangoltabb ügymenetet tesznek lehetővé. Magyar Péter miniszterelnök hétfői közlése szerint a Tisza-kormány tavaszi megalakulása óta már mintegy 1300 milliárd forintnyi közpénz felhasználásával összefüggésben tettek feljelentést, indult nyomozás vagy merült fel visszaélés gyanúja. Ezeket az ügyeket jelenleg a meglévő hatóságok vizsgálják, az NVVH létrehozása azonban a későbbiekben jelentősen lerövidítheti a feltárás, a büntetőjogi fellépés és a közvagyon tényleges visszaszerzése közötti folyamatot.
Az NVVH létrehozása szorosan kapcsolódik a Tisza-kormány Európai Unió felé tett korrupcióellenes vállalásaihoz, amelyek az uniós források lehívásának előfeltételét képezik. A parlamenti ülésen Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője rendpárti kormányzásra szólította fel a Tisza-kormányt, bírálva a „liberális” megközelítést. Magyar Péter miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, hogy a rendfenntartást nem ideológiai, hanem gyakorlatiasan kell megközelíteni. Kiemelte a rendfenntartó szervek állományhiányának megoldását és a megelőzés fontosságát.
A képviselők emellett szavaztak a közösségi közlekedés átalakításáról szóló törvénycsomagról is, amely egy országos közlekedésszervező és egy állami gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásának jogi feltételeit teremti meg. Ez a lépés segíti az uniós helyreállítási alapból finanszírozott vasúti járműfejlesztések végrehajtását. Ugyancsak az uniós források lehívásához kapcsolódik a magyar helyreállítási terv energetikai vállalásait végrehajtó törvénycsomag, amely a megújuló energiaforrások és a geotermikus energia hasznosításának felgyorsítását célozza.
Az NVVH felállítása jelentős lépés a közpénzek védelmében és a korrupció elleni küzdelemben, mivel egyetlen szervezetben egyesíti a szükséges jogosítványokat. Ez a koncentrált hatáskör gyorsabb és hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a jogellenesen megszerzett vagyonok visszaszerzésében. Az intézmény függetlensége és a szigorú kiválasztási kritériumok hozzájárulnak a hitelességéhez és a pártatlan működéséhez.
Az uniós források lehívásához kapcsolódó törvénycsomagok elfogadása kulcsfontosságú az ország gazdasági fejlődéséhez és a helyreállítási tervben foglalt célok eléréséhez. A közlekedési és energetikai fejlesztések nemcsak modernizálják az infrastruktúrát, hanem hozzájárulnak a fenntarthatósági célokhoz is. A parlament döntött továbbá a tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentéséről is, ami közvetlen anyagi könnyebbséget jelenthet a lakosság számára.
A keddi parlamenti ülésen számos egyéb fontos témáról is szó esett. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az új egészségpolitika alapjairól beszélt, kiemelve az őszinte párbeszéd szükségességét a rendszer problémáiról. Rámutatott a hosszú várólistákra, a szakorvosok és dolgozók hiányára, valamint a forrásteremtés prioritásváltására. Megemlítette, hogy az Orbán-kormány korábbi kampányának költségéből 4000 csípőprotézis-műtétet lehetett volna elvégezni.
A kormány azonnal 3,6 milliárd forintot különített el 32 kórház hűtésének rendbetételére, ebből 18 helyszínen már be is fejezték a munkálatokat. Eltörölték a vényköteles gyógyszerek áfáját, és az orvosi, dolgozói életpályamodell újragondolását is említette. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy augusztus 1-jén újraindul a személyszállítás a Komló–Dombóvár vasútvonalon. Az ülésen Sonnevend Pált az Alkotmánybíróság tagjává választották, és döntés született a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer módosításáról, valamint egyes kriptoeszköz-átváltási szabályok hatályon kívül helyezéséről is. Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött a keddi ülés.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása