A nyilvános telefonállomások, köztük az utcai telefonfülkék szerepe és fenntartása egyre nagyobb kérdőjeleket vet fel Magyarországon. Bár 2025. július 1-jétől elsősorban ingyenes segélyhívásokra szolgálnak, a valós kihasználtságuk rendkívül alacsony. A távközlési szolgáltatók számára jelentős anyagi terhet jelent a kötelező fenntartás, miközben a mobiltelefonok elterjedése miatt az igény drasztikusan csökkent.
Az elmúlt évben jelentős változások történtek a nyilvános telefonállomások szabályozásában. A hagyományos hanghívások lehetősége fokozatosan megszűnt, és a fülkék elsődleges funkciója a díjmentes segélyhívások biztosítása lett. Ezzel párhuzamosan tavaly óta a kötelező fenntartási sűrűség is csökkent, mivel a minimális lakosságszám, amelyhez egy fülkét igazítani kell, 3000-ről 4000 főre emelkedett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös országgyűlési beszámolója szerint a távközlési cégek nem nyújtottak be ajánlatot az utcai segélyhívó készülékek üzemeltetésére. Ennek következtében a Magyar Telekom, a DIGI, a One Magyarország és a „TARR” Kft.-t jelölték ki egyetemes szolgáltatóként. Az NMHH 2024-es vizsgálata indokoltnak tartotta a segélyhívók fenntartását, ám a szolgáltatók passzivitása egyértelműen jelzi az üzleti érdektelenséget.
A nyilvános telefonállomások visszaszorulása már évek óta tartó folyamat Magyarországon. A 2023-as adatok szerint 5912 nyilvános állomás működött az országban, ebből 5500 tartozott az egyetemes szolgáltatási körbe, azaz az utcai telefonfülkék közé. Emellett 412 további állomás üzleti alapon működött, jellemzően büntetés-végrehajtási intézményekben, kórházakban vagy laktanyákban.
Érdekes módon a 2025-ben indított 3,53 millió hívás és az összesen 1,67 millió percnyi beszélgetés túlnyomó része nem az utcai segélyhívókból származik. A Magyar Telekom adatai szerint egy-egy utcai állomásról havonta átlagosan mindössze egy segélyhívást indítanak. Ez azt jelenti, hogy az 5000-es becsült állományszámmal számolva évente körülbelül 60 ezer segélyhívás történik, ami elenyésző a teljes hívásszámhoz képest.
A hívások elsöprő többsége valószínűleg a büntetés-végrehajtási intézetekből érkezik, ahol a mobiltelefon-használat korlátozott. A Magyar Telekom, amely 2023-ban a kötelezően fenntartott fülkék 78 százalékát üzemeltette, évente közel 400 millió forintot költ fenntartásukra. A vállalat rendszeresen ellenőrzi, takaríttatja és javíttatja az állomásokat, valamint fokozatosan egyszerűbb segélyhívó oszlopokra cseréli a régi fülkéket, amelyekről csak a 112-es segélyhívószám érhető el.
A nyilvános telefonállomások fenntartása jelentős anyagi terhet ró a kijelölt szolgáltatókra, miközben az utcai segélyhívások alacsony száma nem indokolja a jelenlegi sűrűséget. A HÉT, a távközlési cégek érdekképviseleti szerve már a 2024-es piaci vizsgálat során is a lakosságszám-arányos ellátási kötelezettség enyhítését, 6000 fős limit bevezetését javasolta, de az NMHH a 4000 fős határ mellett döntött.
Ez a helyzet rávilágít a szabályozás és a valós igények közötti eltérésre. A piac felmérése és a szabályok módosítására vonatkozó javaslatok háromévente történhetnek, a következő elemzés 2027-ben várható, hatása pedig legkorábban 2028-tól érezhető. Ez a lassú jogalkotási folyamat nehezíti a szolgáltatók alkalmazkodását a változó piaci körülményekhez és a technológiai fejlődéshez.
Érdekes párhuzam, hogy Budapesten július 1-jétől számos kerületben megszűnik a parkolóautomatás fizetés lehetősége, és áttérnek a telefonos megoldásra. Ez a lépés mutatja, hogy más, még viszonylag kihasznált szolgáltatások esetében is felmerül a fizikai infrastruktúra leépítésének gondolata, míg a jóval alacsonyabb kihasználtságú telefonfülkék fenntartása továbbra is kötelező marad.
A szolgáltatók várhatóan jövőre ismét kísérletet tesznek a segélyhívó oszlopok ritkítására. A Magyar Telekom álláspontja szerint a mobilhasználat miatt a segélyhívók forgalma jelentősen csökkent, ezért a kötelezettség megújítása során figyelembe kell venni a csökkenő felhasználási igényeket. A cél a népességszám-arányos elérhetőség olyan alakítása, amely jobban tükrözi a valós szükségleteket.
Az Európai Unió számos tagállamában már évekkel ezelőtt megszüntették az utcai nyilvános telefonálás mint szolgáltatás kötelezettségét. Finnország 2007-ben, Észtország 2010-ben, Belgium 2015-ben, Dánia 2017-ben, Csehország 2021-ben, Írország pedig 2024-ben vezette ki ezt a szolgáltatást. Németországban, Franciaországban és Olaszországban is fokozatosan leépült a hálózat, jelezve a globális trendet.
Bár a fülkék és oszlopok reklámfelületként bevételt is hozhatnak, ezzel mérsékelve a fenntartási költségeket, ennek részletei üzleti titoknak minősülnek. Budapesten azonban októbertől tilos lesz reklámot elhelyezni a telefonfülkéken, ami tovább csökkentheti a potenciális bevételi forrásokat. A jövőbeli szabályozás várhatóan a csökkenő igényekhez igazodik majd, de ez egy lassú és fokozatos folyamat lesz.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása