Nemzetközi csillagászcsoport jelentős felfedezést tett: egy szuperföld kategóriájú exobolygó, az LHS 1140 b légkörének létezésére utaló jeleket találtak. A Földtől mintegy 48 fényévre elhelyezkedő égitest egy vörös törpecsillag körül kering, és a potenciálisan lakható zónában található. A kutatók héliumszivárgást észleltek a bolygó körül, ami az atmoszféra jelenlétének közvetett bizonyítéka.
Az LHS 1140 b jelű bolygó tömege 5,6-szorosa a Földének, így a szuperföldek közé sorolható, melyek nagyobbak bolygónknál, de kisebbek a gázóriásoknál. Becsült felszíni hőmérséklete -47°C, ami a hideg ellenére is a lakható zónába helyezi, ahol elméletileg folyékony víz is létezhet. A sziklás bolygó légkörének közvetlen megfigyelése a jelenlegi technológiával rendkívül nehéz, mivel a gázburok feltételezhetően vékony.
A kutatók ezért a légkör közvetett jeleit keresték, és a chilei Magellan Clay teleszkópon található spektrográf segítségével héliumszivárgást detektáltak. A műszer a fényt különböző hullámhosszakra bontva tette lehetővé a megfigyelést. Amikor az LHS 1140 b elhaladt a csillaga előtt, a csillagászok apró fényerő-csökkenést észleltek pontosan azon a hullámhosszon, amelyet a hélium elnyel. Ez a jelenség egyértelműen arra utal, hogy a bolygó légkörrel rendelkezik, amelyből a legkönnyebb gáz, a hélium szökik az űrbe a csillag intenzív sugárzásának hatására.
Az exobolygók létezésének elméleti alapjait már Otto Struve balti-német csillagász fektette le az 1950-es években. Struve megfigyelte, hogy a Naphoz hasonló csillagok túl lassan forognak, és arra a következtetésre jutott, hogy a csillagkeletkezés során a por és gáz összeállásával szükségszerűen bolygók keletkeznek. Elmélete szerint a bolygórendszerek rendkívül gyakoriak a galaxisban, és szinte minden csillagot ilyen rendszerek vesznek körül.
A bolygók légkörének megtartása azonban kihívást jelenthet, amire példa a HD 172555 jelű fiatal csillagrendszer. Öt évvel ezelőtt a csillagászok szokatlan por- és szén-monoxid-felhőt észleltek körülötte, melyet egy körülbelül 200 ezer évvel ezelőtti, másodpercenként 10 kilométeres sebességű bolygóütközés okozott. Ez az ütközés olyan erejű volt, hogy a becsapódó égitest légkörének egy része kilökődött az űrbe, rávilágítva a légkörvesztés folyamataira.
A héliumszivárgás észlelése az LHS 1140 b esetében azért kiemelkedő, mert megerősíti, hogy az exobolygók képesek megtartani légkörüket, még a vörös törpék intenzív sugárzása mellett is. Robin Wordsworth, a Harvard Egyetem kutatója szerint húsz évvel ezelőtt még az is kérdés volt, léteznek-e földszerű bolygók, majd kiderült, hogy gyakoriak, és sokuk a lakható zónában van. A következő lépés annak megértése volt, hogy ezek a bolygók meg tudják-e őrizni légkörüket, amire most legalább egy példa már ismert.
Fontos hangsúlyozni, hogy a hélium kimutatása önmagában nem bizonyítja a bolygó lakhatóságát vagy az élet jelenlétét. Jelenleg nem ismert, milyen egyéb gázok alkotják az atmoszféra nagy részét, és hogy található-e rajta folyékony víz vagy óceán. A kutatók jelenleg nem tudják meghatározni, tartalmaz-e oxigént, szén-dioxidot vagy vízgőzt az LHS 1140 b légköre, bár a hélium kibocsátása valószínűleg a csillag röntgensugárzásának és extrém ultraibolya fényének köszönhető.
Ez a felfedezés új távlatokat nyit az exobolygók kutatásában, különösen a vörös törpék körül keringő, potenciálisan lakható világok vizsgálatában. Bár a vörös törpék általában erős sugárzással bombázzák közeli bolygóikat, ami eltávolíthatja azok légkörét, az LHS 1140 b esete azt mutatja, hogy ez nem mindig történik meg. A jövőbeli kutatások célja az LHS 1140 b légkörének további elemzése, hogy meghatározzák annak pontos összetételét és a folyékony víz jelenlétének lehetőségét.
A tudósok a következő generációs teleszkópokkal remélhetőleg részletesebb adatokat gyűjthetnek majd, amelyek segítenek megválaszolni a kérdést: vajon az LHS 1140 b valóban egy olyan világ, ahol az élet is kialakulhatott? A légkör meglétének bizonyítása jelentős lépés ezen a hosszú úton, közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük a galaxisban rejlő életlehetőségeket.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása