A magyar egészségügyi intézmények lejárt tartozásállománya jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban, június végére elérve a 49,5 milliárd forintot. Az Orvostechnikai Szövetség előrejelzése szerint, amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, az év végére ez az összeg akár a 100 milliárd forintos határt is megközelítheti. A helyzet sürgős beavatkozást igényel a szakmai szervezetek és az egészségügyi közgazdászok szerint, akik évközi konszolidációt és a finanszírozási alapdíjak emelését szorgalmazzák.
A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai rámutatnak, hogy nyár elejére az egészségügyi intézmények lejárt tartozásai 49,5 milliárd forintra duzzadtak. Ezen belül a legnagyobb hátralékot az egyetemi klinikák halmozták fel. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára aggodalmát fejezte ki, miszerint a jelenlegi dinamika alapján az év végére a tartozások összege ismét megközelítheti a 100 milliárd forintot.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy parlamenti felszólalásában korábban 75 milliárd forintos többletforrásról beszélt, amelyet az ágazat már júliusban igénybe vehetett volna. Azonban a miniszter egyelőre nem nyilatkozott konkrét adósságrendezési tervekről, adathiányra hivatkozva. A minisztérium sajtóosztálya sem reagált a témában érkező megkeresésekre, ami tovább növeli a bizonytalanságot az ágazatban.
A kórházak finanszírozási nehézségei nem új keletűek, és a tartozások felhalmozódása összetett okokra vezethető vissza. Szilágyi Örs, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója kiemelte, hogy bár intézménye pénzügyi helyzete jelenleg kielégítő, az adósságállomány alakulása rendkívül dinamikus. A tartozások mértéke szorosan összefügg a betegellátás volumenével és az olyan költséges beavatkozásokkal, mint például a csontvelő-transzplantáció.
Ezen speciális kezelések anyagköltségeit a kórházaknak kell megelőlegezniük. Mivel az egészségbiztosító csak utólagosan téríti meg ezeket a költségeket, az intézmények gyakran kénytelenek tartozásokat felhalmozni beszállítóik felé. Ez a finanszírozási mechanizmus hozzájárul a lejárt adósságok folyamatos növekedéséhez, és megnehezíti a kórházak napi működését.
Az Orvostechnikai Szövetség elengedhetetlennek tartja, hogy a kormányzat szakítson az eddigi gyakorlattal, és az utólagos, év végi vagy jövő év eleji kompenzáció helyett azonnali, évközi adósságrendezést hajtson végre. Ez a lépés kulcsfontosságú lenne a kórházak stabil működésének biztosításához és a betegellátás színvonalának fenntartásához.
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint gyors segítséget jelentene az aktív fekvőbeteg-ellátásban a súlyszám-alapdíj, a járóbeteg-szakellátásban pedig a pontforintérték megemelése. A szakember hangsúlyozta, hogy a tavalyi és az idei évre várható infláció kompenzálása érdekében legalább 10-12 százalékos díjemelésre lenne szükség mindkét területen. Az Orvostechnikai Szövetség álláspontja szerint a miniszter által említett 75 milliárd forintos többletforrás is elégtelen, a helyzet tartós rendezéséhez ennek közel a duplájára lenne szükség.
A jelenlegi helyzetben az egészségügyi ágazat jövője bizonytalan, mivel a minisztérium egyelőre nem mutatott be konkrét stratégiát a kórházi adósságok rendezésére. A szakmai szervezetek és közgazdászok sürgetik a kormányzati beavatkozást, kiemelve az azonnali és átfogó megoldások fontosságát a rendszer stabilitásának megőrzése érdekében.
Amennyiben nem történik meg a finanszírozási rendszer átfogó felülvizsgálata és a díjak inflációt kompenzáló emelése, a kórházak adósságállománya tovább növekedhet. Ez hosszú távon veszélyeztetheti a betegellátás folyamatosságát és minőségét, ami súlyos következményekkel járhat a teljes magyar egészségügyre nézve.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása