Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) bejelentése szerint a héten négy magyarországi vármegyében is megkezdődik a szúnyoggyérítés. Az érintett területek Baranya, Fejér, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék, ahol a vérszívók elleni védekezés különböző módszerekkel zajlik majd. Kiemelt figyelmet kap a biológiai lárvagyérítés, különösen Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék egyes részein.
Az OKF hétfői közleménye szerint az ország számos pontján tapasztalt záporok és zivatarok ellenére sem alakultak ki nagyobb kiterjedésű csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek. Ennek köszönhetően a legtöbb településen elegendő a korlátozott mértékű, szervezett védekezés. Bár a korábbi esőzések nyomán elszórtan kisebb erdei tenyészőhelyeken megjelentek a kifejlett szúnyogok, számuk nem okoz jelentős ártalmat a lakosság számára.
A mocsári szúnyogok, melyek a tavak partvidékein és mocsaras élőhelyeken fejlődnek, szintén megkezdték rajzásukat. Azonban az előrejelzések szerint tömeges megjelenésükre egyelőre nem kell számítani.
A biológiai lárvagyérítés, mint környezetkímélő módszer, több területen is alkalmazásra kerül. Pest vármegye déli részén, a Csepel-szigeten, különösen a Duna mellékágainak és holtágainak környékén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye holtágainál végeznek ilyen típusú beavatkozást a szakemberek. Ez a módszer a szúnyoglárvák fejlődését gátolja meg, még mielőtt azok kifejlett, csípő egyedekké válnának.
Pécs város egyes részein és két szomszédos településen különösen indokolt a védekezés, mivel itt az invazív szúnyogfajok, elsősorban az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) elszaporodása jelent problémát. Ez a faj ismert arról, hogy számos betegséget terjeszthet, és agresszívebb csípési szokásai miatt is kellemetlenséget okoz. Az ázsiai tigrisszúnyog opportunista vérszívó, amely embereket, házi- és vadon élő állatokat egyaránt csíphet, és legalább 22-féle arbovírus hordozására képes. Bár Magyarországon eddig kizárólag behurcolt fertőzések fordultak elő, a faj folyamatos terjedése indokolja a fokozott figyelmet és védekezést.
A katasztrófavédelem hangsúlyozza, hogy az invazív szúnyogfajok visszaszorításában kulcsfontosságú a lakosság szerepe. A magántelkeken ugyanis nem végezhető szervezett lárvagyérítés, ezért a háztartásokban felgyűlt pangó vizek megszüntetése, valamint az esővízgyűjtők szúnyoghálóval történő lefedése jelentősen hozzájárulhat a szúnyogok szaporodásának csökkentéséhez. Már néhány deciliter víz is elegendő lehet a lárvák tömeges kikeléséhez.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) részletes tájékoztatókat készített a szúnyogok elleni védekezésről, amelyek elérhetők a központ honlapján. Ezek az anyagok hasznos információkat nyújtanak a lakosságnak a megelőzésről és a védekezési lehetőségekről. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon több mint 50 csípőszúnyogfaj él, és a klímaváltozás hatására új fajok is megjelenhetnek. A szúnyogok által terjesztett betegségek közül a nyugat-nílusi láz a leggyakoribb hazánkban, de az Usutu-vírus és a bőrférgesség is előfordulhat. Az NNGYK javasolja a hosszú ujjú, hosszú szárú ruházat viselését és a bőrre kenhető szúnyogriasztók használatát a csípések elkerülése érdekében.
A szúnyoggyérítési programok célja a lakosság egészségének védelme és a kellemetlenségek minimalizálása, miközben igyekeznek figyelembe venni az ökológiai szempontokat is. A vegyszeres gyérítés nem szelektív, és más ízeltlábúakra, valamint a vízi élővilágra is veszélyes lehet, ezért a biológiai módszerek előtérbe helyezése és a lakossági prevenció kiemelt jelentőségű.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása