Orbán Viktor miniszterelnök egy közelmúltbeli beszédében azt állította, hogy az Egyesült Államokban kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetik alá a hatalomra készülő elnököket. A tényellenőrzés azonban rávilágított, hogy az amerikai alkotmány nem ír elő ilyen vizsgálatot sem a jelöltek, sem a hivatalban lévő, sem a megválasztott elnökök számára. Az állítás tehát nem felel meg a valóságnak, bár a mentális alkalmasság kérdése időről időre felmerül az amerikai politikai diskurzusban.
Orbán Viktor 2026. július 25-én, tusványosi beszédében fejtette ki, hogy korábban mulatságosnak találta az amerikai elnökök pszichológiai vizsgálatát, ám ma már nem tartja viccesnek ezt az ötletet. A miniszterelnök utalt arra is, hogy a hazai belpolitikai helyzet fényében ezt ma már jó gondolatnak tartja, ami egyértelmű utalás volt Magyar Péterre. Azonban az Egyesült Államok alkotmánya nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kötelező pszichológiai vizsgálatot írna elő a leendő vagy hivatalban lévő elnökök számára.
Nincs arra vonatkozó információ, hogy az amerikai elnököknek vagy elnökjelölteknek kötelezően alá kellene vetniük magukat ilyen jellegű vizsgálatoknak. Bár az alkotmány nem ír elő ilyesmit, néhány elnökjelölt, például Donald Trump, önkéntesen hozta már nyilvánosságra fizikai és mentális egészségi állapotára vonatkozó orvosi vizsgálatainak eredményeit. Ez a gyakorlat azonban nem kötelező érvényű, és nem része a hivatalos elnöki kiválasztási folyamatnak.
Az amerikai elnökök mentális alkalmasságának kérdése azonban nem új keletű, és rendszeresen felmerül a közbeszédben, különösen az elmúlt években. Több alkalommal is mentális egészséggel foglalkozó szakértők fejezték ki aggodalmukat egyes politikusok, köztük Donald Trump mentális állapotával kapcsolatban. 2024 februárjában 35 szakértő nyílt levelet intézett a New York Timeshoz, amelyben az elnök mentális instabilitására hívták fel a figyelmet beszédei és cselekedetei alapján.
Hasonlóan, májusban a BMJ szaklapban 30 szenior szakértő tett közzé állásfoglalást, és 2024-ben is volt már hasonló szakmai kiállás a témában. Ezek a megnyilvánulások különösen figyelemre méltóak, mivel az Amerikai Pszichológiai Egyesület (APA) egy úgynevezett Goldwater-szabályt alkalmaz. Ez a szabály kimondja, hogy a szakemberek nem kommentálhatják nyilvánosan közszereplők mentális állapotát, ha nem végeztek rajtuk közvetlen, személyes vizsgálatokat.
A Goldwater-szabály eredete egy 1964-es esetre nyúlik vissza, amikor a Fact magazin felmérést készített több ezer pszichiáter bevonásával Barry Goldwater akkori republikánus elnökjelölt mentális alkalmasságáról. A felmérésben résztvevő 1189 szakember közül sokan alkalmatlannak ítélték Goldwatert az elnöki posztra. Miután Goldwater elvesztette a választást, beperelte a magazint, és pert nyert. Az APA idén márciusban megerősítette, hogy továbbra is támogatja a Goldwater-szabályt, hangsúlyozva az etikátlan és felelőtlen szakmai véleménynyilvánítás elkerülését megfelelő vizsgálat nélkül.
A kongresszusban 2023-ban benyújtottak egy törvényjavaslatot az amerikai elnökök évente történő pszichológiai vizsgálatának bevezetésére, de ez a tervezet nem jutott át a törvényhozáson. Ez is azt mutatja, hogy a kötelező vizsgálatok bevezetése nem élvez széleskörű támogatást, és az alkotmányos keretek között nehezen megvalósítható.
Az elnök mentális alkalmasságának kérdése kulcsfontosságú egy ország stabilitása és vezetése szempontjából, különösen egy olyan globális hatalom esetében, mint az Egyesült Államok. A Goldwater-szabály ugyanakkor egy fontos etikai keretet biztosít a mentális egészségügyi szakemberek számára, védelmet nyújtva a politikai célú diagnózisok ellen. Ez a szabály megakadályozza a szakmai vélemények felelőtlen felhasználását, de egyúttal korlátozza a szakértők nyilvános szerepvállalását a közérdekű vitákban.
Az amerikai alkotmányban egyetlen passzus van, amely érintheti az elnök mentális problémáit, ez pedig az 1967-ben, John F. Kennedy meggyilkolását követően ratifikált 25. alkotmánykiegészítés. Ennek negyedik szakasza lehetővé teszi az alelnök és a kabinet többségének, vagy egy kongresszus által kijelölt testületnek, hogy írásban közölje a Kongresszussal, ha az elnök nem képes ellátni hivatala hatásköreit és feladatait. Ebben az esetben az alelnök megbízott elnökként átveszi a hivatal hatásköreit és feladatait.
Ez a mechanizmus azonban soha nem került alkalmazásra, több okból sem. Egyrészt a kiegészítés nem határozza meg pontosan, milyen mértékű cselekvőképtelenség indokolja az érvénybe lépését, ami értelmezési problémákat vet fel. Másrészt az alelnök és a kabinet tagjai általában ugyanahhoz a párthoz tartoznak, mint az elnök, ami politikai szempontból rendkívül nehézzé teszi az eljárás kezdeményezését.
Jelenleg tehát az Egyesült Államokban nincs kötelező pszichológiai vizsgálat az elnökök számára, és a szakmai etikai szabályok is korlátozzák a mentális egészségügyi szakértők nyilvános véleménynyilvánítását. Az alkotmányos mechanizmus, a 25. alkotmánykiegészítés negyedik szakasza, bár létezik, a gyakorlatban alkalmazhatatlan a meghatározatlanság és a politikai érzékenység miatt. Ez a helyzet azt jelenti, hogy a vezetők mentális alkalmasságának felmérése továbbra is nagyrészt a közvélemény és a média mérlegelésére van bízva, formális eljárások hiányában.
A téma továbbra is releváns marad a politikai diskurzusban, különösen a választási kampányok során, amikor a jelöltek fizikai és mentális egészsége gyakran vita tárgyát képezi. A jövőben is várhatóan felmerül majd a kérdés, hogy szükség van-e szigorúbb szabályozásra vagy egyértelműbb protokollokra az elnöki alkalmasság megállapítására. Azonban a jelenlegi jogi és etikai keretek között a kötelező pszichológiai vizsgálat bevezetése továbbra is távoli lehetőségnek tűnik.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása