A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss országjelentésében gyorsuló magyar gazdasági növekedésre számít a következő években. A párizsi székhelyű szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Magyarország jelentős előrelépéseket tett a gazdasági felzárkózás terén, de számos kihívással néz szembe, amelyek megoldásához konkrét reformintézkedéseket javasol. Az elemzés részletesen kitér a költségvetési politikára, az adórendszerre és az állam működésének hatékonyságára vonatkozó ajánlásokra.
Az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdaság három évnyi stagnálás után jelentős élénkülést mutathat. A bruttó hazai termék (GDP) 2026-ban 1,9%-kal, 2027-ben pedig 2,2%-kal növekedhet, elsősorban a lakossági fogyasztásnak köszönhetően. Az infláció várhatóan emelkedni fog, a 2026-os 1,9%-ról 2027-re 2,7%-ra, ami a dinamikus bérnövekedés hatása.
A háztartások fogyasztása idén 5,3%-kal, jövőre pedig 3,8%-kal bővülhet, miközben a beruházások is fokozatosan magukra találhatnak az elmúlt évek visszaesése után. A beruházások növekedése 2026-ban 1,1%, 2027-ben pedig 3,7% lehet. Az export teljesítménye a következő másfél évben még visszafoghatja a növekedést, de 2027-re a nettó kivitel csökkenése már csak 0,8%-ra mérséklődhet.
A munkanélküliségi ráta csökkenésére számítanak, az idei 4,5%-ról 4,1%-ra 2027-re. A költségvetés helyzetét illetően az OECD nem látja teljesen pozitívan a képet, de a hiány csökkentését reálisnak tartja. Az előrejelzés szerint a deficit idén a GDP 6,7%-a körül alakulhat, ami 2027-re 5,5%-ra mérséklődhet.
Ez a csökkenés azonban valószínűleg nem lesz elegendő a GDP-arányos államadósság mérsékléséhez, amely 2027 végére várhatóan 74,6% marad, ami megegyezik a 2025 végi szinttel. A 150 oldalas országjelentés nem csupán a gazdasági kilátásokat elemzi, hanem részletes gazdaságpolitikai megállapításokat és konkrét javaslatokat is megfogalmaz a problémák orvoslására. A szervezet több tucat intézkedést ajánl a magyar kormánynak, melyek közül a legfontosabbak a költségvetési politikát és az adórendszert érintik.
A szervezet kiemeli, hogy a magyar költségvetésben 2022 és 2025 között jelentős kiigazítás történt, melyet elsősorban az állami fogyasztás és beruházások visszafogása segített. E pozitív hatásokat azonban ellensúlyozták az emelkedő adósságszolgálati kiadások és a gazdasági aktivitás stagnálása. Az adósságszolgálati költségek Magyarországon gyorsabban emelkedtek, mint Európa más országaiban; 2019-ben a GDP 2,2%-át tették ki, 2024-re pedig már 4,9%-át.
Ez a növekedés részben az infláció megugrásával magyarázható, amely erősebben érintette hazánkat, mint az uniós tagállamok többségét. Emellett szerepet játszott a változó kamatozású és inflációhoz kötött állampapírok magas aránya is. Bár ezek a papírok népszerűek voltak a befektetők körében és rövid távon megfelelő finanszírozást biztosítottak az államnak, az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) óvatosan kell egyensúlyoznia a hasznok és a költségek között, felkészülve a jövőbeni hasonló helyzetekre.
Az OECD szerint a jövő szempontjából kedvező fejlemény, hogy az uniós források felszabadítása javíthatja Magyarország hitelminősítői besorolását, ami hozzájárulhat a kamatkiadások csökkenéséhez. Azonban emellett az állam működésének hatékonyságát is javítani kellene a kiadások mérséklése érdekében. A 2021 és 2023 közötti időszakban Magyarország átlagosan a GDP 49%-át költötte kormányzati működésre, miközben a régiós átlag 45% körül mozgott. Különösen az általános közszolgáltatások és a gazdasági kapcsolatok terén mutatkozott az uniós átlag feletti állami költés.
A kiadások csökkentése mellett az OECD szerint új bevételi forrásokra is szüksége lenne a költségvetésnek, hogy felkészüljön a következő évtizedek kihívásaira, mint például a népesség elöregedése és a klímaváltozás. Az elemzés rávilágít, hogy Magyarországon a GDP-arányos adóteher az elmúlt években csökkent, és már az európai átlag alatt van, ezért ezt a folyamatot meg kellene állítani. Ennek érdekében a szervezet javasolja a jelenlegi adókedvezmények, mint például a személyi jövedelemadó (szja), az általános forgalmi adó (áfa) és a társasági adó körének szűkítését. Emellett az adózói bázis szélesítését is szorgalmazza.
Ezen javaslatok részeként az OECD ismét felveti egy régóta vitatott intézkedés, az ingatlanadó bevezetését. Az elemzés szerint Magyarország jelenleg a GDP mindössze 0,3%-át szedi be ingatlanok után valamilyen adó formájában, miközben a nemzetközi átlag ennek háromszorosa, 0,9%. Tapasztalatok alapján ez az adótípus gazdaságilag hatékony a költségvetési bevételek növelésében. Jelenleg nincs központi ingatlanadó a magyar rendszerben, az önkormányzatok saját hatáskörben vethetnek ki ilyet.
Az OECD azonban egy minimális, általános ingatlanadó bevezetését tartaná szükségesnek, amely szintén a helyi önkormányzatokhoz folyna be. Ennek bevezetése fokozatosan történhetne, és az alacsony jövedelmű háztartások mentességet kaphatnának. Példaként Kanadát és Hollandiát említik, ahol egy hasonló értékalapú ingatlanadó bevezetése húsz évig tartott. Hozzáteszik, hogy az új adónem bevezetésével párhuzamosan lehetne csökkenteni a munkavállalók 90%-ának szja-terhelését, ami ellensúlyozná az intézkedést.
Az OECD elemzése tehát meglehetősen radikális átalakításokat javasol a magyar gazdaságpolitikában, és a jelentés több tucat hasonló konkrét intézkedést tartalmaz. A javaslatok célja a hosszú távú fenntarthatóság és a gazdasági növekedés biztosítása, miközben kezelik a költségvetési kihívásokat és az állami kiadások hatékonyságát. A nemzetközi szervezet tanácsai széles körűek, a makrogazdasági stabilitástól az adórendszer finomhangolásáig terjednek.
A következő időszakban kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy a magyar kormány milyen mértékben fogadja meg ezeket a javaslatokat, és mely intézkedéseket építi be saját gazdaságpolitikai elképzeléseibe. Az OECD által felvázolt reformok potenciálisan jelentős hatással lehetnek az ország gazdasági pályájára és az állampolgárok mindennapjaira.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása