A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb országjelentése szerint a magyar gazdaság a következő időszakban gyorsuló növekedési pályára állhat. A párizsi székhelyű szervezet elemzése pozitívan értékeli a gazdasági felzárkózás terén elért előrelépéseket, ugyanakkor számos konkrét reformjavaslatot is megfogalmaz a kormány számára a fenntartható fejlődés érdekében.
Az OECD előrejelzései szerint három évnyi stagnálás után a magyar GDP 2026-ban 1,9%-kal, 2027-ben pedig 2,2%-kal bővülhet, elsősorban a lakossági fogyasztás élénkülésének köszönhetően. A háztartások fogyasztása idén 5,3%-kal, jövőre pedig 3,8%-kal nőhet, miközben a beruházások is fokozatosan magukra találhatnak az elmúlt évek visszaesése után. A szervezet 2026-ra 1,1%-os, 2027-re 3,7%-os beruházásnövekedést prognosztizál.
Az infláció a dinamikus bérnövekedés hatására a 2026-os 1,9%-ról 2027-re várhatóan 2,7%-ra emelkedik. A munkanélküliségi ráta ezzel párhuzamosan csökkenhet, az idei 4,5%-ról 4,1%-ra. Az export teljesítménye még másfél évig visszafoghatja a növekedést, de 2027-ben már csak 0,8%-os nettó kiviteli csökkenés várható.
A költségvetési helyzetet illetően az OECD reálisnak tartja a hiány csökkentését, idén a GDP 6,7%-a körülire, 2027-re pedig 5,5%-ra. Azonban ez az arány még kevés lehet az államadósság GDP-arányos mérséklődéséhez, 2027 végére 74,6%-os arányt prognosztizálnak, ami megegyezne a 2025 végi szinttel. A 150 oldalas elemzésben a szervezet négy fő területen tett javaslatokat a magyar gazdaságpolitikai vezetés számára.
A magyar költségvetés kapcsán az OECD szakemberei kiemelik, hogy 2022 és 2025 között jelentős kiigazítás történt, melyet főként az állami fogyasztás és beruházások visszafogása segített. Ezzel szemben az emelkedő adósságszolgálati kiadások és a stagnáló gazdasági aktivitás ellensúlyozták a pozitív hatásokat. Az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások Magyarországon gyorsabban nőttek, mint Európa más részein, 2019-ben a GDP 2,2%-át tették ki, 2024-ben már 4,9%-át.
Ez a növekedés részben az infláció megugrásával magyarázható, amely jobban érintette Magyarországot, mint az uniós tagállamok többségét. Szerepet játszott benne a változó kamatozású és inflációhoz kötött államadósság magas aránya is. Bár ezek az állampapírok rövid távon népszerűek voltak a befektetők körében, az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) óvatosan kell egyensúlyoznia a hasznok és a költségek között, felkészülve a jövőbeni hasonló helyzetekre.
A szervezet szerint az uniós források felszabadítása javíthatja Magyarország hitelminősítői besorolását, ami hozzájárulhat a kamatkiadások csökkenéséhez. Emellett azonban szükség van az állam hatékonyságának javítására is, ami további kiadáscsökkentést eredményezhetne. 2021 és 2023 között Magyarország a GDP átlagosan 49%-át költötte kormányzati működésre, miközben a régiós átlag 45% körül mozgott.
A kiadások csökkentése mellett az OECD új bevételekre is szükségét látja a költségvetésnek, hogy szembe tudjon nézni a népesség elöregedéséből és a klímaváltozásból fakadó kihívásokkal. Kiemelik, hogy Magyarországon a GDP-arányos adóteher az elmúlt években csökkent, és már az európai átlag alatt van, ezért ezt a folyamatot meg kellene állítani. Ehhez a szervezet az adókedvezmények (személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó) körének szűkítését, valamint az adózói bázis szélesítését javasolja.
Utóbbi részeként ismét felvetik a régóta szorgalmazott ingatlanadó bevezetését. Az elemzés szerint Magyarország jelenleg a GDP mindössze 0,3%-át szedi be ingatlanadó formájában, szemben a nemzetközi átlag 0,9%-ával. Az OECD szerint ez az adótípus gazdaságilag hatékony a költségvetési bevételek növelésében.
Jelenleg nincs központi ingatlanadó a magyar rendszerben, az önkormányzatok saját hatáskörben vethetnek ki ilyet. Az OECD egy minimális, általános ingatlanadó bevezetését szorgalmazza, amely szintén a helyi önkormányzatokhoz folyna be. Ennek bevezetése fokozatosan történhetne, és az alacsony jövedelmű háztartások mentességet kaphatnának.
Példaként Kanadát és Hollandiát említik, ahol húsz évig tartott egy hasonló értékalapú ingatlanadó bevezetése. Hozzáteszik, hogy az új adónem bevezetésével párhuzamosan csökkenteni lehetne a munkavállalók 90%-ának személyi jövedelemadó-terhelését, ami ellensúlyozná az intézkedést.
Az OECD elemzése tehát meglehetősen radikális átalakításokat javasol a magyar gazdaságpolitikában, és a jelentés több tucatnyi további konkrét intézkedést is tartalmaz. A szervezet által megfogalmazott javaslatok célja a gazdasági növekedés fenntartása és a költségvetési stabilitás erősítése a hosszú távú kihívásokkal szemben.
A következő időszakban kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy a magyar kormány milyen mértékben fogadja meg a nemzetközi szervezet tanácsait, és mely javaslatokat építi be gazdaságpolitikai elképzeléseibe. A döntések jelentősen befolyásolhatják az ország gazdasági pályáját a következő években.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása