{ "cim": "Kormány visszavonta a Vas megyei gyorsforgalmi út koncesszióját", "bevezeto": "A kormány elkaszálta az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, melyre két jelentős építőipari szereplő is ajánlatot tett. Vitézy Dávid miniszter felülvizsgálja a korábbi, hasonló állami döntéseket.", "cikk_html": "A kormány visszavonta a Vas megyei M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak építésére kiírt koncessziós pályázatot, így a korábban tervezett formában nem valósul meg a beruházás.
A projektért két jelentős építőipari szereplő, Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségei versengtek, akiknek ajánlatait a regionális költségekhez képest jelentősen magasabbnak ítélték. Az ügy apropóján Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter több korábbi, hasonló koncessziós döntés felülvizsgálatát is elrendelte, hangsúlyozva az állam számára hátrányos szerződések korrigálásának fontosságát.Mi történt?A kormány az általunk megismert dokumentumok alapján elkaszálta az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós eljárását, így nem születik szerződés a beruházás megvalósítására.
A 2026. január 30-án kiírt koncessziós tenderre két érvényes ajánlat érkezett, mindkettő a magyar építőiparban meghatározó szereplőktől.
Szíjj László a Lumen magántőkealappal, míg Mészáros Lőrinc a Mészáros és Mészáros Kft.-vel pályázott a Vas megyei útszakaszok építésére és üzemeltetésére.Mészáros Lőrinc cége kedvezőbbnek minősülő, kilométerenként és évente 1,4 milliárd forintos ajánlatot tett, míg Szíjj László érdekeltsége 1,6 milliárd forintos árral indult. Ezek a Szombathelynél összekapcsolódó fejlesztések nem képezték részét a 2057-ig hatályos, nagyszabású autópálya-koncessziónak, ezért írt ki rájuk külön tendert az előző kormányzat.
Lázár János építési és közlekedési miniszterként egy Nagy-Magyarország térkép előtt, „Kis-Magyarország, nagy úthálózat” jeligével jelentette be a projektet.A közelmúltban Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy felülvizsgálják a reptéri gyorsvasút koncessziós terveit is, amelyre januárban írták ki a tendert. Emellett teljes körű szerződéses és büntetőjogi felülvizsgálatot rendelt el az M6-os Érd-Dunaújváros közötti szakaszának üzemeltetési döntésével kapcsolatban is.
A minisztérium már egy másik, korábbi megbízástól is vissza tudott lépni, jelezve a szándékot az állam számára hátrányos döntések korrigálására. A lefújt fejlesztések közül az egyik az M86-os autóút meghosszabbítása lett volna Csornától Szombathelyen át Körmendig, a másik projekt az M87-es gyorsforgalmi út létesítése Szombathely és Kőszeg között.HáttérA koncessziós eljárásban részt vevő két milliárdos, Mészáros Lőrinc és Szíjj László, már korábban is együtt tulajdonosai a magyar építőipar egyik legnagyobb üzletének, a 2057-ig érvényes autópálya-koncessziónak.
Ez a tény felveti a kérdést, hogy mennyire lehetett valódi a verseny a most lefújt tenderen, hiszen a két szereplő közös érdekeltségei révén jelentős befolyással bír a piaci folyamatokra. Az autópálya-koncesszió hatalmas pénzügyi terhet ró az államra, miközben a haszonhúzóknak eddig rendkívüli megtérülést biztosított.Az Orbán-kormány a választások előtt több hasonló koncessziós megbízást és szerződést készített elő, melyek közül több is a jelenlegi felülvizsgálatok tárgyát képezi.
Lázár János tavalyi döntése, miszerint az M6-os Érd-Dunaújváros közötti szakaszának üzemeltetését a legolcsóbb lehetőséghez képest háromszoros áron adták át az autópálya-koncesszió vezető cégének, különösen éles kritikát váltott ki. Vitézy Dávid a döntéssel kapcsolatban elfogadhatatlannak nevezte a közpénzek ilyen jellegű felhasználását, és elrendelte a teljes körű felülvizsgálatot.
Célja, hogy feltárják az állam számára hátrányos döntések születésének körülményeit és korrigálási lehetőségeit.Miért fontos?A Mészáros Lőrinc cége által tett ajánlat elfogadása esetén a Vas megyei gyorsforgalmi utak 30 év alatt 1700 milliárd forintba kerültek volna folyó áron, melynek pénzügyi jelenértéke 560 milliárd forint a 2026-os árszínvonalon. Az üzleti modell 360 milliárd forintos kivitelezési költséggel, 80 milliárd forintos felújításokkal és 32 milliárd forintos üzemeltetéssel számolt, 284 milliárd forintos adózás utáni tiszta profittal és 15 százalékos tőkearányos megtérüléssel.
A koncesszor bevétele, a rendelkezésre állási díj, kilométerenként évente 1,4 milliárd forintra jött volna ki 2025-ös árszinten.Ez az összeg jelentősen meghaladja más hasonló projektek költségeit; az M6 Duna Zrt. például egymilliárd forintot kapott kilométerenként rendelkezésre állási díjként, amit Lázár János is hátrányosnak nevezett.
A 360 milliárd forintos kivitelezési költséget figyelembe véve, egy 42 kilométeres, egyszerűnek számító, jelentős műtárgyakat nem tartalmazó szakaszon kilométerenként 8,6 milliárd forinttal számoltak. Ez az ár egy egyszerűbb autóútra vonatkozott, nem autópályára.A közép-európai régióban hasonló utak építési költségei 4-5 milliárd forint között mozognak kilométerenként; Csehországban 3,5 milliárdért, Szlovákiában 5 milliárdért épültek utak, utóbbi esetben jelentős műtárgyakkal.
Az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak a regionális árakon 170-200 milliárd forintból is megépíthetők lennének, ami a koncessziós díjnak mindössze három-négy évnyi összegének felel meg. Még a Mohácsi híd is, melynek költségét nagyrészt a Duna-híd tette ki, kilométerenként 12,5 milliárd forintba került, amihez képest a vasi ajánlat is rendkívül drágának számított.A beruházás szükségességét illetően is felmerültek kérdések.
Bár a szombathelyi elkerülő út forgalmas, a 86-os Szombathely-Körmend szakaszának forgalma nem indokolja a gyorsforgalmi út építés
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása