Az OECD 2026-os országjelentése rávilágított arra, hogy Magyarország az egyik leginkább veszélyeztetett európai állam a társadalom elöregedésének gazdasági következményeit illetően. A szakértői elemzés szerint a demográfiai változások jelentős terhet róhatnak a költségvetésre a következő évtizedekben. Előrejelzések alapján az öregedéssel összefüggő közkiadások a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékával növekedhetnek 2070-ig, miközben az adóbevételek ezzel párhuzamosan jelentősen csökkenhetnek. Ez a kettős hatás komoly kihívást jelent a fenntartható gazdálkodás szempontjából, és sürgetővé teszi a megfelelő válaszlépések kidolgozását.
Az OECD szakértői külön felhívták a figyelmet a magyar adórendszer felépítésére, amely véleményük szerint erősíti a demográfiai kihívás költségvetési hatását. Kiemelték többek között a nyugdíjak teljes személyi jövedelemadó (SZJA) mentességét, valamint a kedvezményes áfakulcsok alkalmazását. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy az állami bevételek kevésbé tudják ellensúlyozni az elöregedő társadalommal járó növekvő kiadásokat, mint más, hasonló helyzetben lévő országokban. Az adórendszer jelenlegi struktúrája így közvetetten hozzájárul a költségvetési feszültségek kialakulásához a jövőben.
A jelentés kitér a korábbi családpolitikai intézkedések hatékonyságára is. A szakemberek megállapították, hogy az eddig alkalmazott adókedvezmények és készpénzes családtámogatások csupán mérsékelt, és gyakran csak átmeneti eredménnyel jártak a születésszám növelése terén. Ez arra utal, hogy a kizárólag anyagi ösztönzőkre alapuló megközelítés önmagában nem elegendő a hosszú távú demográfiai célok eléréséhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a komplexebb problémák kezeléséhez átfogóbb és strukturálisabb beavatkozásokra van szükség.
Ezen kihívások kezelésére az OECD szakértői konkrét javaslatokat fogalmaztak meg. Elsődlegesen az adóalap szélesítését szorgalmazzák, ami azt jelentené, hogy több bevételre tehetne szert az állam anélkül, hogy feltétlenül emelné az adókulcsokat. Emellett kiemelték a gyermekellátási kapacitások bővítésének fontosságát, ami magában foglalhatja a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelését, valamint a szolgáltatások minőségének javítását. Harmadikként a közkiadások hatékonyságának javítását javasolták, ami azt jelenti, hogy az államnak hatékonyabban kell felhasználnia a rendelkezésére álló forrásokat, elkerülve a felesleges kiadásokat és optimalizálva a programok működését.
A jelentés egyértelmű figyelmeztetést is tartalmaz a magyar kormány számára. Amennyiben az ország nem kezdi meg a probléma fokozatos kezelését célzó reformokat, úgy a jövőben sokkal fájdalmasabb költségvetési kiigazításokra kényszerülhet. Ez azt jelenti, hogy a késlekedés súlyosabb gazdasági és társadalmi következményekkel járhat, mint a proaktív és időben történő beavatkozás. A szakértők szerint a fokozatos, jól átgondolt lépésekkel elkerülhetők lennének a hirtelen és drasztikus megszorítások, amelyek negatívan érintenék a lakosságot és a gazdaságot egyaránt.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása