A mögöttünk álló héten a magyar fizetőeszköz árfolyamát és az energiaárakat egyaránt jelentős nemzetközi és hazai események befolyásolták. A Közel-Keleti konfliktus eszkalációja, a dollár erősödése és a jegybanki döntések is nyomás alá helyezték a forintot. Az olaj és földgáz ára is emelkedett a geopolitikai feszültség hatására, ami a magyar pénztárcákra is kihatással van.
A hét elején a forint gyengüléssel indított, az euró 362 forint alatt, a dollár pedig 316 forint alatt mozgott. Csütörtök délutánra az euró 365 forintot közelítette, a dollár pedig 320 forint fölé erősödött. Péntekre azonban az olajárak mérséklődésével átmeneti megnyugvás érkezett, és a forint korrigált, az euró jegyzése 362 forint alá süllyedt. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője szerint a befektetői hangulatot továbbra is a Közel-Keletről érkező hírek alakították. A geopolitikai feszültség ismét a dollárt és más menedékeszközöket erősítette, miközben a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint, eladói nyomás alá kerültek.
A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése során a Monetáris Tanács a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A forint gyengülése azonban a jegybanki sajtótájékoztató alatt kezdődött, ami Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint arra utalhat, hogy a befektetők a vártnál határozottabb üzenetekre számítottak a monetáris politika jövőjével kapcsolatban. Az olaj, különösen a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a hét közepén elérte a 102 dollárt, majd péntek délutánra 98 dollár alá korrigált, de így is közel kéthavi csúcson maradt. A földgáz piacán még látványosabb mozgások bontakoztak ki, a holland gáztőzsdén irányadó TTF-jegyzés az előző heti 59 euró/megawattóra körüli szintről péntekre 64 euró közelébe emelkedett, ami 2023 óta nem látott szint.
A Közel-Keleti konfliktus újabb eszkalációja, az emelkedő energiaárak és a dollár erősödő menedékdeviza-szerepe egyaránt hozzájárult a forint megpróbáltatásaihoz. A húszi lázadók ismét a Vörös-tengeren zajló hajózás megbénítására készültek, ami újabb lökést adott az energiaárakra. A Hormuzi-szoros körüli feszültség tovább nőtt, miközben a húszi lázadók a kereskedelmi hajókat is célba vették, ami különösen érzékenyen érinti a globális energiakereskedelmet. A befektetők attól tartanak, hogy a konfliktus tartós fennakadást okozhat a térség olajszállításaiban.
A dollár enyhén erősödött az euróhoz képest, elsősorban azért, mert a piac egyre magasabb amerikai kamatszinttel számolt. Ezzel szemben az Európai Központi Bank várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta irányadó kamatát. Bár az EKB kommunikációja alapján egy újabb kamatemelés valószínűbbnek tűnik a következő hónapokban, ez érdemben nem tudta erősíteni az eurót a devizapiacon. Az MNB kamatcsökkentését a befektetők már hetekkel korábban szinte biztosra vették, miután Varga Mihály jegybankelnök korábban egyértelművé tette a „mini kamatvágási ciklus” folytatását. Mindezek fényében különösen érdekes, hogy a forint végül nem gyengült érdemben a hét egészét tekintve, ami felveti a kérdést, hogy az MNB elnökének korábbi, az optimális árfolyamszintről tett nyilatkozatai szerepet játszhattak-e ebben.
Az energiaárak emelkedése, különösen az olaj és a földgáz drágulása, jelentős hatással van az üzemanyagpiacra és közvetlenül a magyar gazdaságra. A globális energiakereskedelem zavarai, mint például a Vörös-tengeri hajózás akadályoztatása, tovább hajthatják felfelé az árakat. A földgázpiacon az európai országok fűtési szezon előtti tárolóinak töltöttségi szintjével kapcsolatos aggodalmak is hozzájárulnak a bizonytalansághoz és az áremelkedéshez.
A jegybanki kommunikáció fontossága kiemelkedő, hiszen a befektetők a monetáris politika jövőjével kapcsolatos üzenetekre reagálnak. Az amerikai kamatszinttel kapcsolatos piaci várakozások befolyásolják a dollár árfolyamát, amely közvetve a forint mozgására is hatással lehet. A geopolitikai bizonytalanság fennmaradása önmagában is elegendő ahhoz, hogy magasan tartsa az energiaárakat és volatilitást okozzon a devizapiacokon.
A következő hetet várhatóan továbbra is a Közel-Keleti konfliktus alakulása határozza meg, az Irán körüli feszültség bármilyen fordulata gyorsan megjelenhet az energia- és devizapiacokon. A geopolitikai hírek mellett több fontos makrogazdasági adat is érkezik, amelyek önmagukban is képesek megmozgatni a piacokat. A hét egyik legfontosabb eseménye a Federal Reserve kamatdöntő ülése lesz, ahol a befektetők a jegybanki kommunikációra figyelnek majd a kamatsáv változatlanul hagyása mellett.
Csütörtökön egyszerre érkeznek a második negyedéves GDP-adatok Magyarországról, az eurózónából és az Egyesült Államokból. Hazai szempontból különösen érdekes lesz a jelentés, mivel az év eleji költségvetési élénkítés után a gazdaság teljesítménye viszonylag kedvező képet mutathatott, a Gránit Alapkezelő várakozása szerint a magyar GDP negyedéves összevetésben 0,7 százalékkal, éves alapon pedig 1,8 százalékkal bővülhetett. Ugyancsak csütörtökön teszik közzé az Egyesült Államokban a Fed által kiemelten figyelt inflációs mutatót, a személyes fogyasztási kiadások árindexét (PCE). Pénteken az eurózóna júliusi inflációs gyorsbecslése következik, amely az Európai Központi Bank szeptemberi kamatdöntésénél kulcsfontosságú lehet a másodkörös inflációs hatások miatt.
Regős Gábor szerint az iráni konfliktus és a sűrű makrogazdasági naptár miatt aligha számíthatnak nyugodt hétre a befektetők. Értékelése szerint a háború alakulásától függően egyaránt elképzelhető jelentősebb forinterősödés és -gyengülés, ezért a jövő hétre az euró árfolyamát 354 és 370 forint közötti sávba várja. Hasonló tartományt valószínűsít Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője is, várakozásai szerint az euró–forint árfolyam a következő hetekben 355–370, míg a dollár–forint 310–325 forint között mozoghat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása