Az ókori görög mitológia szerint az Olümposz-hegy Zeusz és a tizenkét olümposzi isten lakhelye volt, Homérosz pedig „halhatatlanok székhelyének” nevezte. Ez a 2918 méter magas hegy, Görögország legmagasabb csúcsa, nem csupán mitológiai jelentősége miatt egyedülálló, hanem kiemelkedő természeti és kulturális értékeivel is hozzájárul az emberiség közös örökségéhez. Jelenleg történelmi döntésre vár Görögország, mivel az UNESCO Világörökségi Bizottsága a dél-koreai Puszanban zajló ülésén tárgyalja az Olümposz világörökségi listára való felvételét.
Görögország már 2014-ben benyújtotta a jelölést az UNESCO-hoz, hangsúlyozva, hogy az Olümposz egyszerre rendelkezik kiemelkedő természeti és kulturális örökséggel. A hegyvidék természeti védelme hosszú múltra tekint vissza: 1938 óta védett erdőként tartják számon, 1981-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánították, majd 2021 óta nemzeti parkként működik.
Az Olümposz nemcsak a görög nemzeti identitás szerves része, hanem egyedülálló növény- és állatvilágával, mély szurdokaival és változatos élőhelyeivel a természetvédők számára is felbecsülhetetlen értéket képvisel. Az UNESCO tanácsadó szervei, az ICOMOS és a Természetvédelmi Világszövetség korábban további információkat kértek, többek között a terület geológiai sajátosságainak, biodiverzitásának és ökológiai folyamatainak nemzetközi jelentőségének pontosítását, valamint a hegy kulturális értékének, például a lábánál fekvő Dión régészeti lelőhely bevonásával történő alátámasztását.
A világörökségi cím elnyerése ma már nem csupán presztízst jelent, hanem hatékony természetvédelmi eszközként is szolgál. Az UNESCO listájára felkerülő helyszínek szakmai támogatásban, pénzügyi forrásokban és nemzetközi figyelemben részesülnek, ami jelentősen hozzájárulhat megőrzésükhöz. Ez különösen fontos az Olümposz esetében, amelyet egyre növekvő mértékben fenyeget a tömegturizmus és a klímaváltozás. Az elmúlt évben mintegy félmillió látogató kereste fel a hegyet, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik.
A turizmus növekedéséhez hozzájárulhat Christopher Nolan új filmje, az „Odüsszeia” is, amelyet Homérosz eposza alapján részben Görögországban forgattak, és amely ismét ráirányítja a világ figyelmét az ókori Hellászra. A nemzeti park vezetői azonban aggódnak, hogy a növekvő turistaforgalom egyre nagyobb terhet ró a hegy érzékeny ökoszisztémájára. A legnagyobb veszélyt továbbra is a klímaváltozás okozta erdőtüzek jelentik.
A világörökségi státusz megszerzése több forrást biztosíthatna a tűzvédelemre, a turistautak karbantartására, a menedékházak fejlesztésére és az infrastruktúra korszerűsítésére. Evangelos Geroliolios, Dio-Olympos polgármestere szívből jövő szavakkal méltatta a hegy különleges szerepét, kiemelve, hogy az Olümposz nemcsak az ott élők mindennapjainak szerves része, hanem mítoszok, történelem, egyedülálló természeti szépség és hatalmas kulturális jelentőség hordozója is egyszerre.
Bár a jelölés komoly mérföldkő, a végső döntés még nem született meg. Az is elképzelhető, hogy Görögországnak újra kell dolgoznia a jelölési anyagát, amennyiben az UNESCO bizottsága további pontosításokat vagy kiegészítéseket kér. A döntés azonban mindenképpen meghatározó lesz az Olümposz jövője szempontjából, hiszen a világörökségi cím hosszú távon biztosíthatja e páratlan természeti és kulturális kincs megőrzését az utókor számára.
Forrás: magyarnemzet.hu