A Fidesz-frakció élesen bírálta Hende Csaba alkotmánybírói megbízatásának megszűnését, azt „illegitimnek” nevezve, és közölte, hogy nem vesz részt az új alkotmánybírók jelölésében, sem megválasztásában. A nyilatkozatot azt követően adták ki, hogy a Tisza Párt bejelentette, Sonnevend Pál jogászt jelöli a megüresedett alkotmánybírói posztra.
A Fidesz MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette, hogy álláspontjuk szerint „az illegitim módon eltávolított alkotmánybírák helyére megválasztott alkotmánybírók megbízatása is illegitim” lesz. A frakció szerint Hende Csaba alkotmánybírói tisztsége „illegitim alaptörvényi és alkotmányellenes jogszabályi rendelkezések miatt” szűnik meg. A Fidesz kritizálta a Tisza Pártot, mondván, hogy az Alkotmánybíróság ellehetetlenítésében a „lengyel forgatókönyvet” követik. Ebben az általuk „színjátéknak” nevezett folyamatban a Fidesz nem kíván részt venni, sem a jelölésben, sem a választásban. Ezzel a lépéssel a Fidesz egyértelműen elhatárolódik a folyamattól, és megkérdőjelezi az új alkotmánybíró kinevezésének legitimitását.
Hende Csaba alkotmánybírói megbízatásának megszűnését az Alaptörvény 17. módosítása idézte elő, amely 2026. július 25-én, vasárnap lépett hatályba. Ez a jelentős alkotmánymódosítás egy új szabályt vezetett be, amely 12 évben maximálja az országgyűlési képviselők megbízatásának idejét. Hende Csaba, aki 2002-től 2025-ig, azaz 23 éven keresztül volt országgyűlési képviselő – előbb az MDF, majd a Fidesz színeiben –, a módosítás értelmében már nem választható országgyűlési képviselővé. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény egy kevésbé ismert pontja szerint pedig az alkotmánybírói tagság automatikusan megszűnik, ha a tag már nem felel meg az országgyűlési képviselői választhatóság feltételeinek. Ez a jogszabályi összefüggés vezetett Hende Csaba távozásához a testületből.
A Fidesz-frakció nem csupán verbálisan fejezte ki ellenérzését. Az alkotmánymódosítással szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, emellett normakontroll eljárás is folyamatban van az Alkotmánybíróságon. A párt szerint a Tisza Párt célja az, hogy ezeket a jogi eljárásokat megkerülve, gyorsított ütemben teremtsen kész helyzetet az Alkotmánybíróság összetételét illetően. Ez a lépés a Fidesz értelmezésében az Alkotmánybíróság függetlenségének aláásására irányul.
Hende Csaba politikai pályafutása során jelentős pozíciókat töltött be. A második és harmadik Orbán-kormányban honvédelmi miniszterként szolgált, majd alkotmánybírói kinevezése előtt az Országgyűlés alelnökeként tevékenykedett. Alkotmánybíróvá 2025-ben választották. Fontos kiemelni, hogy a 17. alkotmánymódosításban szereplő, a képviselőkre vonatkozó 12 éves mandátumkorlát és az ebből fakadó választhatatlanság szabálya a jelenlegi országgyűlési képviselőkre csak a következő választástól érvényes, azaz nekik jelenleg nem kell távozniuk a parlamentből. Hende Csaba esetében azonban a korábbi, hosszú képviselői múltja miatt vált érvényessé az Alkotmánybíróságról szóló törvény azon pontja, amely a választhatóság hiányához köti a megbízatás megszűnését, így az ő helyzete egyedi.
A 17. alkotmánymódosítás szélesebb körű változásokat is eredményez az Alkotmánybíróság összetételében. Hende Csaba mellett további négy tagnak is távoznia kell a testületből két hónapon belül, mivel betöltötték 70. életévüket. Ezek az alkotmánybírók Polt Péter elnök, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomniczi Zoltán alkotmánybírók. Az alkotmánymódosítás emellett rendelkezett a korábbi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatásának megszűnéséről is, ami jelentős politikai vitákat váltott ki az ellenzéki oldalon. A Fidesz korábban tüntetést szervezett a Sándor-palota elé Sulyok Tamás támogatására, majd a KDNP-vel együtt bojkottálta a parlamenti szavazás napját, Gulyás Gergely pedig lemondott frakcióvezetői tisztségéről.
A Fidesz-frakció közleményében élesen fogalmazott, „gőzerővel épülő önkényről” beszélt, és kijelentette, hogy „az önkénnyel szemben ellenállást hirdetett, és minden törvényes eszközzel küzdeni fog ellene”. A párt ígérete szerint a kialakult helyzetet orvosolni fogják, hangsúlyozva, hogy az illegitim módon eltávolított alkotmánybírák helyére megválasztott alkotmánybírók megbízatása is illegitim lesz, és ezt a helyzetet korrigálni fogják. Az Országgyűlés várhatóan 2026. július 29-én, hétfőn szavaz az új alkotmánybíróról, aki Hende Csaba megüresedett helyét foglalhatja el.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása