A Tisza-kormány 12 pontos mentőcsomaggal készül a Velencei-tó megmentésére, miközben egy korábbi kiemelt beruházást is leállított – jelentette be Bögi Viktória miniszterhelyettes. A tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, ami sürgős és átfogó beavatkozást tesz szükségessé. Az új kormány prioritásként kezeli a környezet- és természetvédelmet, felismerve annak jövőnk szempontjából kulcsfontosságú szerepét.
A Velencei-tó vízszintje drámai mértékben csökkent az elmúlt időszakban, a kezdeti 52 centiméteres érték után mára 40-41 centiméterre esett vissza Agárdnál. Ez az alacsony vízállás komoly következményekkel jár, például a helyi wakeboardpálya bezárásával. Annak ellenére, hogy a vízszint rendkívül alacsony, a tó vízminőségét folyamatosan ellenőrzik, és az nem romlott, így a fürdőzés továbbra is engedélyezett.
Azonban a tó jelenlegi állapota már nem teszi lehetővé a komolyabb úszótevékenységeket, inkább csak a felfrissülést szolgálja. Az idei évre vonatkozóan a kormányzat elsődleges célja a kárenyhítés. Ennek keretében kotrásokat fognak végezni, hogy a vízfelület egyben maradjon, és megakadályozzák a tó kisebb részekre szakadását. Ez az intézkedés kiemelten fontos az élővilág, különösen a halak védelme érdekében, amelyek veszélybe kerültek az alacsony vízszint miatt.
Bögi Viktória miniszterhelyettes szerint a környezetvédelem ügye gyakran háttérbe szorul, és csak akkor kap figyelmet, amikor már komoly problémák merülnek fel. Kiemelte, hogy az elmúlt 16 évben a területnek nem volt önálló minisztériuma, feladatai négy tárca között oszlottak meg, ami mostoha körülményeket teremtett. A korábbi kormánytisztviselők arról számoltak be, hogy nem hagyták őket érdemben dolgozni, javaslataikat nem vették figyelembe.
Az új kormány viszont aktívan ösztönzi a szakembereket a jogszabályok felülvizsgálatára és a javaslatok kidolgozására. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem nem csupán jogszabályokkal oldható meg, azok csupán kereteket biztosítanak. Az igazi változáshoz a társadalmi szemléletváltás és az edukáció elengedhetetlen, melynek már a gyermekeknél és a családoknál kellene elkezdődnie.
Az elmúlt másfél évtizedben a civil szervezetek jelentős tudást halmoztak fel a környezetvédelmi küzdelmek során, legyen szó gyárépítésekről vagy bányaprojektekről. Ezt a tudást és tapasztalatot az új kormány be kívánja építeni a jövőbeni stratégiákba.
A miniszterhelyettes szerint a környezet- és természetvédelem a jövőnk záloga, és annak elhanyagolása az emberiség alapvető életkörülményeit veszélyezteti. A kényelmi szempontok nem előzhetik meg a környezetvédelmi prioritásokat. Fontosnak tartja, hogy az emberek ne csupán a büntetésektől való félelem miatt óvják a környezetet, hanem belső igényként éljék meg a környezettudatos magatartást.
Az egyéni cselekedetek, mint például az esővíz gyűjtése és felhasználása locsolásra, kulcsfontosságúak, hiszen a sok apró lépés vezet el a nagyobb eredményekhez. Az extrém időjárási jelenségek, mint a hosszan tartó hőség és a hirtelen lezúduló csapadék, rávilágítanak arra, hogy másfajta világra kell felkészülnünk. A vízellátásban tapasztalható nehézségek, mint a csapokból elmaradó víz, konkrétan megmutatják a vízhiány súlyosságát.
Bögi Viktória felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák globális jellege ellenére sem szabad feladni az egyéni és helyi szintű cselekvést, hiszen a saját vizeink védelme a legfontosabb.
A nyár hátralévő részére vonatkozó előrejelzések további csapadékmentes időszakot jósolnak, így a vízmegtartásra való felkészülés a téli-tavaszi időszakra tolódik. A kormányzat célja a tudatos vízmegtartás, mivel az országnak korábban nem volt átfogó vízmegtartási terve, csak az árvízvédelemre fókuszált. Már idén megkezdődik a Velencei-tó vízgyűjtő területén lévő vízkivételek vizsgálata, hogy feltárják, hová tűnik a lehulló csapadék.
A Velencei-tó egy szikes tó, amelynek természetes tulajdonsága az időszakos kiszáradás, azonban a jelenlegi klimatikus viszonyok között sokkal nehezebb a helyzete. A mesterséges vízpótlás lehetősége is felmerült, például a Dunából, de ennek ökológiai és technikai akadályai vannak. A felszíni vízelvezetés hatalmas párolgási veszteséggel járna, ezért csak csővezetékben érdemes gondolkodni, ami hosszú tervezési és kivitelezési folyamat.
Emellett a Duna alacsony vízállása és a Paksi Atomerőmű vízigénye prioritást élvez, így a vízkivétel felelőtlen lenne. Az országos vízügyi helyzet is aggasztó: a Duna, a Balaton és a Velencei-tó alacsony vízszintje mellett a felszín alatti vizekből is jelentős mennyiség, mintegy hat Balatonnyi víz hiányzik. A talajvíz szintje métereket esett az elmúlt időszakban, ami további kihívásokat jelent a jövőre nézve.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása