Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő, egy Facebook-bejegyzésben fejezte ki kritikáját az Országgyűlés Hivatalának frissen kinevezett főigazgatója, Divinyi Zsombor személyével kapcsolatban. A képviselő álláspontja szerint Divinyi Zsombor pályafutása, mind állami, mind üzleti területen, olyan kérdéseket vet fel, amelyek megkérdőjelezik a kinevezés indokoltságát. Hadházy bejegyzésében azt állította, hogy Divinyi a korábbi kormányzati rendszerhez és annak üzleti köreihez is köthető.
A képviselő részletesen kifejtette, hogy Divinyi Zsombor korábban több állami intézménynél is vezető szerepet töltött be, különösen az Európai Uniós projektek menedzselésében. Pályafutása során dolgozott az Oktatási Hivatalnál, majd az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (ÁEEK), illetve annak jogutódjánál, az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKF). Ezek az intézmények kulcsszerepet játszottak az uniós források elosztásában és felhasználásában. Hadházy Ákos korábban már többször is élesen bírálta ezeket a szervezeteket az uniós támogatások felhasználásának módja miatt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mostani bejegyzésében a képviselő nem mutatott be konkrét bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Divinyi Zsombor személyesen bármilyen szabálytalanságot követett volna el az említett intézményeknél végzett munkája során. A kritika inkább az intézmények működésére és az uniós források kezelésének általános gyakorlatára vonatkozott.
A független képviselő Divinyi Zsombor üzleti hátterét is kifogásolta. Hadházy bejegyzése szerint Divinyi 2021-ben vette át a Boost IT nevű informatikai vállalkozást. Ezt követően a cég jelentős mértékben növelte állami megrendeléseinek számát és bevételét. A képviselő adatai szerint a Boost IT 2022-ben még 239 millió forintos árbevételt könyvelhetett el, azonban ez az összeg 2025-re drámai mértékben, 1,36 milliárd forintra emelkedett. Hadházy állítása szerint a vállalkozás olyan közbeszerzési keretmegállapodásokban vett részt, amelyek a korábbi kormányzathoz köthető intézményektől származó megbízásokat biztosítottak számára. Ez a jelentős bevételnövekedés és az állami megrendelésekhez való hozzáférés a képviselő szerint további kérdéseket vet fel a főigazgató kinevezésével kapcsolatban.
Hadházy Ákos hangsúlyozta, hogy állításainak egy része egy hozzá eljuttatott levélen alapul. Ugyanakkor hozzátette, hogy a történet főbb elemei, mint például a cégadatok és a közbeszerzési információk, nyilvánosan is hozzáférhetők és ellenőrizhetők, így megerősíthetők. Ez a kijelentés arra utal, hogy a képviselő a nyilvános adatokra támaszkodva kívánja alátámasztani felvetéseit.
A képviselő véleménye szerint a korábbi kormányzati rendszerben vezető tisztséget betöltő, vagy állami megrendelésekből jelentős bevételekhez jutó személyek kinevezése magas hitelességi kockázatot jelenthet az új kormányzat számára. Hadházy álláspontja szerint az ilyen jellegű kinevezések alááshatják a közbizalmat és kétségeket ébreszthetnek a kormányzat átláthatóságával és pártatlanságával kapcsolatban. A képviselő felvetései rávilágítanak a közszféra és a magánszektor közötti átjárhatóság, valamint az összeférhetetlenségi kérdések fontosságára a politikai kinevezések során. Az ügy kapcsán felmerül a kérdés, hogy az új kormányzat milyen mértékben kívánja szakítani a korábbi gyakorlatokkal, és milyen elveket követ a vezetői pozíciók betöltésekor. Hadházy Ákos bejegyzése így nem csupán egy személy kinevezését kritizálja, hanem szélesebb körű vitát kezdeményez a kormányzati tisztviselők kiválasztásának kritériumairól és a közérdek képviseletéről.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása