A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egy belső levele súlyos aggodalmakat fogalmazott meg az úgynevezett aranykonvoj-ügy lehetséges következményeivel kapcsolatban. A dokumentum arra figyelmeztette az akkori legfőbb ügyészt, Nagy Gábor Bálintot, hogy az eset komoly presztízsveszteséget okozhat a vádhatóságnak.
Az e-mail szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a Legfőbb Ügyészségre háríthatja a felelősséget a vecsési rajtaütésért. Az ügyészségi vezető hetekkel később, július 22-én mondott le tisztségéről, miután az aranykonvoj-ügy az Orbán-kormány utolsó hónapjainak egyik legnagyobb botrányává vált.
A május 18-án reggel küldött, „szerintem utolsó pillanatokban vagyunk” tárgyú e-mailt a KNYF egyik munkatársa címezte a Legfőbb Ügyészségnek, de a dokumentum több ügyészségi vezetőhöz is eljutott. A levél szerzője az események rekonstruálása után arra a következtetésre jutott, hogy a Legfőbb Ügyészség komoly szakmai hibát követett el.
Ez a hiba abban állt, hogy az AH feljelentése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki a pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozás lefolytatására. A levélíró arra is figyelmeztetett, hogy egy esetleges szakminiszteri vizsgálat során mindenki a Legfőbb Ügyészségre mutogat majd, és az AH sem fogja vállalni a felelősséget.
Az AH várhatóan azt állítja majd, hogy ez nem egy „TISZA Párt elleni tipikus titkosszolgálati művelet volt”, hanem egy súlyos bűncselekmény miatt indított, a Legfőbb Ügyészséggel egyeztetett közös eljárás. A Legfőbb Ügyészség a 444 megkeresésére reagálva közölte, hogy a levél csupán a KNYF részéről érkező informális tájékoztatásnak és magánvéleménynek minősül, a hivatalos jelentést pedig csak ezután készítették el a belső szabályzatnak megfelelően.
Az aranykonvoj-ügy március 5-én robbant ki, amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai hét ukrán állampolgárt fogtak el egy vecsési benzinkúton. A rajtaütés során több mint 27 milliárd forint értékű valutát és aranyat foglaltak le a hatóságok.
Az osztrák feladó és az ukrán fogadó bank, valamint a jogi képviselők állítása szerint a szállítmány a szükséges engedélyek birtokában, teljesen legálisan utazott. Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció pénzmosásról és a Tisza Párt tiltott finanszírozásáról beszélt, ám ezekre a vádakra később semmilyen bizonyítékot nem mutattak be.
A pénzszállítókat több mint egy napig bilincsben tartották, majd a NAV és az AH kihallgatását követően gyanúsítás nélkül valamennyiüket kitoloncolták Ukrajnába. Ez a jogellenes fogva tartás miatt a KNYF jelenleg is büntetőeljárást folytat.
A kiszivárgott belső levél rávilágít a vádhatóságon belüli feszültségekre és a felelősség megoszlásával kapcsolatos aggodalmakra egy kiemelt ügyben. A levélben megfogalmazott „súlyos szakmai hiba” vádja és a várható szakminiszteri vizsgálat lehetősége komolyan érintheti az ügyészség hitelességét.
Az AH és a Legfőbb Ügyészség közötti potenciális felelősségáthárítási kísérlet azt sugallja, hogy az intézmények közötti koordináció és kommunikáció hiányosságai is szerepet játszhattak az ügy bonyolódásában. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondása is az ügy súlyosságát és a helyzet tarthatatlanságát jelzi, még ha a Legfőbb Ügyészség informálisnak is minősítette a figyelmeztető e-mailt.
Az ügy jelentősége abban is rejlik, hogy a kormányzati kommunikáció által felvetett súlyos vádak (pénzmosás, pártfinanszírozás) bizonyítékok hiányában maradtak, miközben a szállítmányt kezelő személyek jogellenes fogva tartása miatt büntetőeljárás indult. Ez a helyzet kérdéseket vet fel a jogállamiság és az eljárási garanciák érvényesülésével kapcsolatban.
A KNYF jelenleg is büntetőeljárást folytat a jogellenes fogva tartás miatt, amelynek keretében június végén gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját, aki a rajtaütést koordinálta. Ez az eljárás kulcsfontosságú lehet az ügy további tisztázásában és a felelősség megállapításában.
Az aranykonvoj-ügy továbbra is nyitott kérdéseket hagy maga után a szállítmány legalitásával, a kezdeti vádak megalapozottságával és az állami szervek eljárásának jogszerűségével kapcsolatban. A belső figyelmeztetések és a legfőbb ügyész lemondása azt mutatják, hogy az ügy messzemenő következményekkel járt a magyar jogrendszer és a közbizalom szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása