Május közepén belső e-mailt küldtek a Központi Nyomozó Főügyészségről (KNYF) a Legfőbb Ügyészségnek, amelyben felhívták Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész figyelmét az úgynevezett aranykonvoj-ügy titkosszolgálati műveletének lehetséges következményeire.
A 444.hu birtokába jutott levél, melyet május 18-án reggel továbbítottak, tárgyában azt jelezte: „szerintem utolsó pillanatokban vagyunk”. A megfogalmazás szerint az üzenet a KNYF-től érkezett, és több ügyészségi vezetőhöz is eljutott.
A kiszivárgott e-mail írója szerint az ügyészségre és az Alkotmányvédelmi Hivatalra (AH) is „ráéghet” az akció, amelyet a Tisza Párt elleni titkosszolgálati lépésként értékelt.
A levélíró súlyos szakmai hibákat rótt fel a Legfőbb Ügyészségnek, amiért az AH feljelentése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki a pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozás lefolytatására az ukrán pénzszállítókkal szemben.
A KNYF május 18-i álláspontját tükröző e-mail figyelmeztetett, hogy a szakminiszteri jelentéstételkor „mindenki a Legfőbb Ügyészségre fog mutatni”, és az akciót az AH és az ügyészség közös műveleteként állíthatják be.
Az e-mail írója valószínűsítette, hogy az AH sem vállalja majd a felelősséget, hanem azt állítja majd, hogy az eljárás egy súlyos bűncselekmény miatti, a Legfőbb Ügyészséggel konzultált lépés volt, nem pedig a Tisza Párt elleni tipikus titkosszolgálati művelet.
A Legfőbb Ügyészség a megkeresésre úgy reagált, hogy a szóban forgó e-mail csupán „a Központi Nyomozó Főügyészség részéről egy informális tájékoztatás, egyéni következtetés, vélemény volt”, amelyet a szakmai főosztály megkapott, és a hivatalos jelentést csak ezt követően tették meg.
Az aranykonvoj-ügy az Orbán-kormány utolsó hónapjának egyik legnagyobb botránya volt, amikor március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el egy vecsési Mol-kútnál.
A furgonjaikban több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglaltak le. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek, amelyről később kiderült, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) származott, az Információs Hivataltól gyűjtött adatok alapján.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédjei, valamint a pénz fogadója, az ukrán Oscsadbank, és a küldő osztrák Raiffeisen bank is azt nyilatkozta, hogy a szállítmány teljesen jogszerű volt, megfelelő engedélyekkel rendelkeztek az Ausztriából Ukrajnába történő szállításra.
Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció pénzmosás gyanúját vetette fel, és összefüggésbe hozta a Tisza Párt finanszírozásával, ám ezekre a vádakra és sejtetésekre eddig nem mutattak be bizonyítékot.
Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”. Korábbi információk szerint Orbán Viktor döntött a rajtaütésről, és a művelet időpontja is a kormányzattól érkezett, szakmailag azonban nem volt indokolt.
Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal „a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
A 444.hu június végén egy állítólagos, június 9-én kelt ügyészségi dokumentumról készült fotót közölt, amelyben az aranykonvoj-ügyben tisztázandó „lényegi döntést, utasítást hozó” személyeket soroltak fel.
Ezek között szerepelt Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatója, és Demeter Tamás, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.
Hajdu János kihallgatásán állítólag arról beszélt, hogy Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról, ami tovább erősíti a politikai érintettség gyanúját.
Az ukrán pénzszállítók tanúvallomásai, amelyeket május 27. és július 10. között, videóhíváson keresztül rögzítettek, részletesen beszámolnak az elfogás körülményeiről és a velük való bánásmódról.
Az események sorozata és a belső figyelmeztetések súlyos kérdéseket vetnek fel az ügyészség és a titkosszolgálatok működésével kapcsolatban.
Az ügy egyik jelentős következményeként Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én lemondott pozíciójáról, ami tovább árnyalja az ügy körüli helyzetet és a felelősség kérdését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása