Szabadkán a helyi közösségi tanácsok mandátuma már három éve lejárt, azonban új választásokat azóta sem írtak ki. A városrészek és falvak lakóinak érdekeit képviselő testületek megbízatását a városi képviselő-testület többször is meghosszabbította, legutóbb idén júliusban. Ez a helyzet a helyi lakosság körében és a civil szervezetek véleménye szerint is aggályos kérdéseket vet fel a demokratikus elvek érvényesülésével kapcsolatban.
A szabadkaiak utoljára 2019-ben szavazhattak arról, kik képviseljék őket a helyi közösségi tanácsokban. A négy évre szóló mandátumok 2023-ban lejártak, de a választások elmaradtak, és a városi képviselő-testület ismételten meghosszabbította a tanácsok megbízatását. A helyi közösségi tanácsok fontos szerepet töltenek be a lakosság érdekeinek képviseletében, hiszen ezek az egyetlen fórumok, ahol a helyiek pártpolitikai hovatartozás nélkül szerveződhetnek például egy park, egy út vagy egy utcai lámpa ügyében.
A városban végzett felmérés során közel húsz emberrel beszéltek, akik közül sokan nem kívántak nyilatkozni, vagy elzárkóztak a politikával való foglalkozástól. Azok a szabadkaiak, akik ismerték a helyzetet, egybehangzóan elfogadhatatlannak tartották, hogy a tanácsok lejárt mandátummal működnek tovább. Egy nyugdíjas műtősnővér, Etelka szerint a választások elmaradása politikai érdekeket szolgál, mivel a jelenlegi tanácstagok félnek attól, hogy elveszítenék pozícióikat egy új választáson.
Etelka úgy véli, a helyi közösségek nem tudják megfelelően képviselni a lakók érdekeit, ami a város fejlődésén is meglátszik, például az összevissza építkezések és a parkolóhiány miatt. Hozzátette, a helyzet addig maradhat fenn, ameddig „felülről engedik”, és ez a probléma hozzájárul ahhoz, hogy a helyiek egyre kevésbé érzik, hogy beleszólásuk van a város ügyeibe. A nyilatkozók között akadtak olyanok is, akik magyarul kezdték a beszélgetést, de a téma hallatán szerbre váltottak, vagy egyszerűen csak annyit mondtak: „itt semmi sem jó”.
A Center for Research, Transparency and Accountability (CRTA) nevű szerbiai független civil szervezet szerint a szabadkai eset messze túlmutat egy egyszerű adminisztratív késedelem kérdésén, és egyre inkább megszokott jelenséggé válik Szerbiában. A szervezet kiemelte, hogy több mint négyezer helyi közösségi tanács működik az országban, és egyre több olyan testület van, amelynek mandátuma lejárt, de továbbra is hivatalban marad. Szabadka ebben a tekintetben az egyik legkirívóbb példa, mivel a tanácsok mandátuma már három éve lejárt, így a tagok hét éve vannak pozícióban.
A CRTA álláspontja szerint a szerb jog egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket: egy tanács mandátumának lejárta után fel kell oszlatni, majd a képviselő-testület elnökének 15 napon belül ki kell írnia az új választásokat. A választások kiírása és megtartása között legfeljebb 45 nap telhet el, mely időszakban egy kinevezett megbízott intézi a sürgős ügyeket. Szabadka saját szabályozása is hasonlóan egyértelmű határidőket ír elő, melyeket 2023-ban és azóta minden évben elmulasztottak.
A szabadkai képviselő-testület 2026. júliusában módosította az erről szóló rendeletet, melynek értelmében a lejárt mandátumú tanácsok az új választásokig tovább ellátják feladataikat. A CRTA azonban hangsúlyozta, hogy ez a módosítás nem ad jogi felhatalmazást a mandátumok meghosszabbítására, mivel egy önkormányzati rendelet nem írhatja felül a magasabb szintű jogszabályokat. A civil szervezet szerint a városvezetés érvelése, miszerint előbb össze kell hangolni az országos és helyi szabályozást, nem meggyőző, és az akadály nem jogi, hanem politikai jellegű.
A CRTA szerint a probléma lényege nem csupán a lejárt mandátumokban rejlik, hanem abban, hogy a választások elmaradásával megszűnik a polgárok lehetősége arra, hogy eldöntsék, kik képviseljék őket. Ezek a helyi közösségi tanácsok az egyedüli olyan fórumok, ahol az emberek pártpolitikai címkék nélkül szerveződhetnek a mindennapi ügyekben, mint például egy park, egy út vagy egy utcai lámpa sorsa. A szervezet kiemelte, hogy azokon a településeken, ahol valódi verseny alakult ki, civil vagy helyi kezdeményezések gyakran legyőzték a kormánypártok jelöltjeit, ezért különösen fontos a rendszeres választások megtartása.
A CRTA megállapítása szerint „olyan választást, amelyet soha nem írnak ki, nem lehet elveszíteni”, ami rávilágít a helyzet demokratikus deficitjére. A szerb jog jelenleg nem tartalmaz olyan automatikus mechanizmust, amely kikényszerítené a választások kiírását, így a polgárokra hárul a kezdeményezés. A lakosoknak azonban több jogi eszköz is rendelkezésükre áll: kezdeményezhetik a szabályozás alkotmányossági felülvizsgálatát, büntetőfeljelentést tehetnek, valamint petícióval vagy más polgári kezdeményezéssel is követelhetik a választások megtartását.
Szabadka esete nem egyedi, hanem egy szélesebb körű, országos jelenség legkirívóbb példája Szerbiában. Hasonló helyzet alakult ki Nagybecskereken, Zomborban, Inđijában és számos más szerbiai településen is, ami arra utal, hogy a helyi demokrácia működésével kapcsolatos kihívások rendszerszintűek. Újvidéken például a városi képviselő-testület 2025 júniusában fogadott el egy hasonló megoldást, mely szerint a lejárt mandátumú tanácstagok kötelesek hivatalban maradni az új választásokig.
Újvidéken az ügy büntetőeljárást is eredményezett a képviselő-testület elnöke ellen, és az Alkotmánybíróság elé került, ami a probléma súlyosságát jelzi. A választások elmaradásának okairól a szabadkai városvezetést és a városi képviselő-testület elnökét is megkeresték, hogy megtudják, mi indokolja a halasztást, mikor várható a választások kiírása, és hogyan látják a lejárt mandátumú tanácsok demokratikus legitimációját. A cikk megjelenéséig azonban egyik megkeresésre sem érkezett válasz.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása